Fajó János nevét viseli a fiatalok csabai alkotóháza

Tálas Csaba, a BSZC Szent-Györgyi Albert Technikum és Kollégium igazgatója elmondta, hogy az intézmény épületrészeit fedett folyosók kötik össze – ez azonban csak annyiban tudható be a szándékos tervezésnek, hogy az egykori fűtési rendszer miatt így teremtettek kapcsolatot a kazánház és az épületrészek között. Ezt a szisztémát azonban megszüntették.

2004-ben kezdtek el azon gondolkodni, hogy milyen feladatot lásson el a használaton kívüli kazánház. A tornaterem lehetősége is szóba került, ugyanakkor ez nem valósult meg. Helyette úgy döntöttek, hogy a képzőművészeti ágazat tanműhelyét költöztessék ide az Őr utcából, így 2007-ben avatták fel az alkotóházat.

Az elmúlt több mint másfél évtizedben rengeteg ragyogó alkotás és alkotó hagyta el az épületet, és szerették volna, ha egy méltó művész nevét viselhetné. Akinek művei inspirációt jelenthetnének a diákok számára, akinek a neve egy kapcsolatot teremt a középiskola és a város művészete között. Így született meg az ötlet, hogy nevezzék el Fajó Jánosról – Novák Attila vizuálpedagógus, képzőművész tett erre javaslatot –, amit mindenki támogatott.

Varga Tamás alpolgármester elmondta, hogy a békéscsabai emlékezetpolitikában fontos mérföldkőhöz érkeztek a névavató ünnepséggel. A város mindig megemlékezik a jeles eseményekről, a jeles személyiségekről, ebben a körben megkerülhetetlen Munkácsy Mihály, a száz éve született Schéner Mihály, de Mokos József is, akinek kiváló tanítványa volt Fajó János.

Fajó János 1950-től 1956-ig tanulta a mestertől az alapokat a Rózsa Ferenc Gimnáziumban, majd az Iparművészeti Főiskolára lépett tovább. 1974-ben tért vissza Békéscsabára, kiállítása nyílt az ifiházban, majd művésztelepet szervezett, és ezzel is felhelyezte a térképre a várost. Fontosnak mondta, hogy megmaradhasson a művész emléke, a szellemisége az alkotóház elnevezésével tovább él. A Fajó Alapítvány kuratóriumi elnöke, Váradi Mátyás hozzátette: az elnevezésnek köszönhetően Fajó János neve, pályafutása ismertebbé válik a diákok számára. Hangsúlyozta: a művész mindig büszke volt arra, hogy Békéscsabáról indult.

Mucsi Balázs, a Békéscsabai Szakképzési Centrum (BSZC) főigazgatója elmondta, hogy a művészeti képzésben részt vevő oktatók érzik, hogy milyen hévvel és szeretettel lehet irányt mutatni a tanulóknak, itt a kreativitás szabadságot nyújt. Kiemelte, hogy Fajó János olyan értéket képvisel, amely nemcsak Békéscsabán, de országos tekintetben is követendő példát jelent. Azt kívánta, hogy a művészről elnevezett alkotóház legyen a középiskolás korosztály számára művészeti csomópont, ahol a kortárs művészet ugyancsak helyet kaphat.

A táblák felavatását követően Szikora Tibor tipográfus mutatta be a névtábla tervét egy videóban. Mint mondta, ismeri Fajó János munkásságát, a kérdés az volt, hogyan lehet megtalálni a kapcsolatot közte és az alkotóház között. Úgy látta, hogy egyszerű geometriai megoldásokra van szükség. A logó tervezésekor egy Fajó János-kép formai elemzéséből indult ki, és a betűtípus esetében is egy Fajó János alkotta betűtípus szolgáltatta az alapokat.