Leleplezték a Nemzeti Összetartozás Emlékművet Újkígyóson

Ünnepi szentmisével indult vasárnap délután a Szűz Mária Szent Neve Templomban az az esemény Újkígyóson, amelynek keretében leleplezték a város új emlékművét. Az átadóünnepségen elsőként Botyánszki Pál polgármester mondott köszöntőt. Elmondta, mindannyiunknak nagyot dobban a szíve és sóhajtunk egyet akkor, amikor az országtól elszakított területekre utazva átlépjük a határokat. Hiszen a magyar nemzet határokon túli részeivel közös a történelmünk és a sorsunk. Hangsúlyozta, mi magyarok összetartozunk, bárhol is éljünk a világban. A közös jövőnkért azonban tennünk is kell. Újjászőni azokat a kötelékeket, melyeket 103 évvel ezelőtt szétszaggattak. A most átadott emlékmű pedig ennek jegyében legyen az összetartozásunk jelképe az idők végezetéig.

Herczeg Tamás országyűlési képviselő kifejtette, bő száz évvel a trianoni tragédia után a magyarság újra büszke, és a határokon átívelő együtt gondolkodásnak és cselekvésnek köszönhetően összetartó, erős nemzetté lett. Mindez a hitnek és Istennek köszönhető. Hozzátette, a békediktátum évfordulóján tagadhatatlanul helye van a gyásznak, ugyanakkor az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának aleknökeként hiszi, hogy jövő azzal a nemzetpolitikával lehet képviselni, amely felelősséget vállal mindenmagyarért, bárhol is éljen a világban. Kiemelte, Trianon tragédiája máig fájó seb, de a magyarság a nemzeti gyászból is képes erőt kovácsolni. Így ma már a békediktátum évforulóján az elszakításra emlékezünk, de az összetartozást éljük meg. Talán ennek is betudható, hogy Magyarország ma erősebb, mint az elmúlt száz évben bármikor. Az Újkígyóson most avatott szobor pedig a nemzeti összetartozást szimbolizálja, amely fontos a helyieknek és a városba látogatóknak is.

Zalai Mihály, Békés Vármegye Önkormányzatának elnöke elmondta, öröm számára, hogy Újkígyós határon túli testvértelepüléseivel együtt ünnepelhetik a város új emlékművének avatását. Hozzátette, 103 évvel ezelőtt, amikor a trianoni békediktátum szétszakította az országot, nem csak a határon túli testvéreink kerültek nehéz helyzetbe, hanem a Magyarország közigazgatási területén lévők is. Hiszen a Kárpát-medence szívében élő emberek el lettek vágva az ország virágzását biztosító nagyvárosoktól, és a következő évtizedekben újra kellett építeniük a gazdaságot. Ma viszont a nemzeti összetartozás napján már hálát adhatunk azért, hogy végül megmaradt Magyarország, és minden környező országban megmaradt a magyarság, a veszteségek ellenére is. Ezt szimbolizálja az új emlékmű is.

Harangozó Imre, az Újkígyósért Közalapítvány kuratóriumi elnöke személyes gyermekkori tapasztalatairól beszélt a jelenlévőknek. Visszaemlékezett, hogy szüleivel gyakran utaztak, és amikor átlépték a határt, ő akkor is otthon érezte magát, hiszen magyarok lakta területekre érkeztek, és tudta, hogy egykor azokon a településeken is túl értek határaink. Azok az emberek pedig, akik ott élnek, a mi honfitársaink. Ezért van szükség erre a szoborra, amit Újkígyós – a pályázati forrásból megvalósult alapot kivéve – adakozásból valósított meg. Az erre érkezett összegek pedig mind óriási jelentőségűek. A szoborról elárulta, észak-kelet felé néz, nagyjából a Keleti-Kárpátok, Verecke felé, és a szarvas agancsai között ott van a nap.

Az időkapszulát Ferencz Tibor, Szépvíz község polgármestere és Szebellédi Zoltán, az emlékmű állítását kezdeményező KDNP Újkígyós Városi Szervezet elnöke helyezték el a szobor lábánál. Mindketten elmondták, miért fontos számukra az emlékmű. Újkígyós testvértelepülésének polgármestere visszaemlékezett gyermekkorára, szüleinek nehézségére az elszakítás után. Hozzátette, Erdélyben minden nap egy igazi kihívás magyar emberként. Szebellédi Zoltán a szobor történetéről mesélt, illetve elárulta, hogy az időkapszulában többek között termőföld Nagy-Magyarország minden pontjáról, Újkígyósról készült, mintegy 2000 fotót tartalmazó pendrive, a hétvégi Békés Megyei Hírlap, valamit egy üzenet van a jövő nemzedékének.

Dr. Latorcai Csaba ünnepi beszédében elhangzott, az Újkígyóson felállított emlékmű egy csodálatos alkotás, amely leleplezésétől kezdve fennen hirdetheti a magyar nemzet összetartozását, s azt, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz. Hozzátette, június 4-én emlékezünk arra, hogy a nagy háború győztes hatalmak előtt a magyar delegáció aláírta a trianoni békediktátumot, amelynek alig titkolt célja volt az, hogy a végsőkig meggyengítsék a Kárpát-medence közepén, minden megszállás és háború ellenére ezer esztendeje szilárdan álló Magyarországot. Az, hogy ez végül nem sikerült, köszönhető volt a nemzet példátlan szellemi és lelki erejének, az élni akarásának, és kellett hozzá a Boldogasszony közbenjárása is.

A miniszterhelyettes kifejtette, a nemzeti összetartozás napja arra biztat és bátorít bennünket, hogy elődjeink példáját szem előtt tartva és követve higgyünk önmagunkban és abban, hogy a legnehezebb történelmi időben is képesek voltunk és vagyunk a jövőnkre vonatkozóan sikeres válaszokat adni.

Végül Gera Katalin szobrászművész beszélt újkígyósi kötődéséről, illetve a szobor megalkotásának folyamatáról, valamint Horváth-Gazsó Andrienn szoborbizottsági tag köszöntötte a jelenlévőket.