A tbc-betegségről nyílt vándorkiállítás a gyulai kórházban

Lélegzet metsző tűzben – a tbc gyógyítása Magyarországon címmel nyílt vándorkiállítás a Pándy Kálmán Tagkórház sebészeti tömbjének aulájában. A tárlat három hétig tekinthető meg az intézményben.

Dr. Becsei László főigazgató főorvos a megnyitón elmondta, örömmel adnak helyet a vándorkiállításnak, amely a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban kezdte pályafutását, majd a Korányi Pulmunológiai Intézettel karöltve egy országos körúton vesz részt. Hozzátette, bár a tbc manapság Magyarországon nincs fókuszban, de az 1900-as évek elején Morbus hungaricus néven híresült el a hazai járványhelyzet miatt. Hangsúlyozta, a védőoltásnak és a gyógyszereknek köszönhetően mára szerencsére egyre kevesebb tbc-s beteg van Magyarországon. Bizonyos földrészeken azonban ma is vezető halálok, ezért is érdemes beszélni róla.

Dr. habil Bogos Krisztina PhD, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója kifejtette, a hazai medicina, ezen belül is a tüdőgyógyászat sikertörténete a tuberkulózis visszaszorítása. Ezt a népbetegséget ugyanis rendkívül hatékonyan sikerült felszámolni, és ritka betegséggé szelídíteni. Ugyanakkor fontos felhívni arra a figyelmet, hogy nem tűnt el teljesen ez a betegség. Ennek egyik jó módja a vándorkiállítás is.

Dr. Laczó Ibolya, az Aktív Tüdőgyógyászati Osztály vezető főorvosa a gyulai tüdőgyógyászat kialakulásáról beszélt. Ismertette, a tbc legyőzésének érdekében indult mozgalom élére Lukács György főispán állt Békés vármegyéből. Ő hívta életre a József Királyi Szanatóriumi Egyesületet is, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy gyógyintézeteket hoz létre az országban. Ezek közül elsőként a gyulai, Városerdő mellett található szanatórium létesült. 1907-ben nyitotta meg kapuit a betegek előtt, és máig működik, a Békés Vármegyei Központi Kórház részeként.

Dr. Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet nyugalmazott főigazgatója elárulta, két éve merült fel az ötlet, miszerint a tuberkulózissal való küzdelemről, mint orvostörténeti érdekességről is meg kellene valahogyan emlékezni. Majd a Korányi intézet és az orvostörténeti múzeum együttműködésében hozták létre a most Gyulán látható vándorkiállítást. Ismertette, a tárlat anyagában helyet kapott többek között a Szanatóriumok létesítése hazánkban, illetve a világban; a Kórisme és terápia a múltban; a Mérföldkövek a tuberkulózis történetében; A tüdőgondozói hálózat és a tüdőszűrés története című ismertető, valamint a tbc mai helyzetének bemutatása.

Dr. Szigeti Szabolcs, a WHO magyarországi szakértője elmondta, sok jó dolog ered Gyuláról, legyen szó akár a Dürer családról, Erkel Ferencről, vagy akár a tüdőszanatórium gondolatáról. Éppen ezért különös örömmel tölti el az, hogy a vándorkiállítással most a világ is eljöhet egy kicsit Gyulára. Hozzátette, egy olyan kiállítást nyitottak most meg, ami egy, a világ számára igen megrázó történetről szól. Hozzátette, számos területen, így például a művészetekben és az irodalomban is említik máig a tbc-t világszerte, ami nem meglepő, hiszen egyrészt nem tűnt el, ráadásul az elmúlt években ismét egyre több helyen jelenik meg.