Középkori királyok Békés vármegyében

Kun IV. László királyról tudható, hogy járt vidékünkön. 1290. június 18-án még a Maros melletti Csanádról keltezett oklevelet, 1290. június 24-én Szarvashalomról (Zorvosholm), mely a mai Szarvas vidékére tehető. 1290. július 10-én Körösszeg váránál ölték meg a királyt. Utolsó napjaiban tehát Békés vármegye területén utazott át Kun László. Szarvast bizonyára azért ejtette útba, mert ott volt átkelőhely a Körösön, miként erre Szarka József kutatásai rámutattak. 1284-ben, 1285-ben is keltezett oklevelet Szarvashalomról (Zorwossholm, Zoruoshalm) IV. László. A király utazásairól Kádár Tamás munkájából nyerhetünk értékes ismereteket.

Anjou Károly király is visszatérő vendég volt Békés megyében. 1313. június 20-án a Fehér-Körös mellett, Julamonustra-n adott ki oklevelet. Dusnoki-Draskovich József kutatása szerint Julamonustra nem Gyulára, hanem a közeli Gerla apátságára utalhat. Több napot is töltött itt I. Károly király, hisz 1313. június 22-én is keltezett innen oklevelet.

1339-ben Szeghalomnál járt Anjou Károly. 1341-ben ismét erre vezetett az útja. 1341. május 10-én Szeghalomról, ugyanezen a napon egy Károly (Karul) nevű faluból adott ki oklevelet. Károly falu átkelőhely lehetett egy vízfolyáson. Néhány nappal később, 1341. május 12-én Varsányból, a mai Gyulavarsándon keltezett oklevelet a király, hogy megadományozza egyik hívét, Berend fia Mártont, Békés vármegye ispánját. Márton ispán azonos lehet a Képes Krónikában említett Berend fia Mártonnal, Károly hű emberével. Amikor az uralkodót és seregét 1330-ban Basarab fejedelem csapdába csalta, és a magyar sereg nagy része megsemmisült, Berend fia Márton és társai saját testükkel védték Károly királyt, így mentve meg uruk életét. I. Károly utazásairól Spekner Enikő munkájából tájékozódhat az olvasó.

János királyról, Szapolyai Jánosról is tudható, hogy tartózkodott Békés megyei településeken. Udvari káplánja, Szerémi György beszámolója szerint János király Temesvárról Lippára utazott, majd Kovászin és Simándon keresztül jutott el Gyulára. Három napot töltött Gyula városában. Nem a várban, hanem a plébánosnál szállt meg. Az udvari káplán beszámolója szerint a tovább utazó király Décsén ebédelt. Décse a mai Örménykút előzményének tekinthető. Szerémi György műve alapján erre az utazásra 1537 november–decemberében kerülhetett sor, ám Szerémi emlékei sajnos nem mindig pontosak. Szabó András Péter kutatásai szerint 1537 végén Váradon járt János király. Az uralkodó 1532. október 30-án Gyulán keltezett oklevelet Veress Endre szerint. Ennek a dátumnak a hiteléhez hozzá kell tenni, hogy 1532. november 1-jéről létezik egy nagyváradi keltezésű oklevele. 1532. december elején még Lippán, 1532. december végén és 1533. január elején Nagyváradon tartózkodott a király, miként ezt Szabó András Péter kutatásaiból megtudhatjuk. Vagyis észak felé ment, és nem észak-nyugatra, Décse irányába kanyarodott. Máskor persze megvalósulhatott a décsei ebéd is. Szabó András Pétertől várhatóan érdekes újdonságokat tudhatunk még meg Szapolyai utazásairól. A hajdani királyok Békés vármegyei látogatásai pedig remélhetőleg ösztönzőn hathatnak napjaink utazóira és vendéglátóira.