2023.08.29. 11:52
Arany hajkarikát találtak a régészek Medgyesnél
Júliusban és augusztusban is folytatták a tavaly megkezdett munkát a régészek Medgyesegyháza déli határában, a Lagzi-dűlőben. A szakemberek késő bronzkori erődített település feltárásán dolgoztak, az ásatást a debreceni Déri Múzeum munkatársai, Szeverényi Vajk és Priskin Anna vezették, de segítségükre voltak a szegedi egyetem hallgatói is. Főleg kisebb kerámiatöredékek, csontdarabok kerültek elő a földből, az idei "fő fogás" egy arany hajkarika lett.
Az arany hajkarika az idei év lelete.
– Tavaly egy igazán különleges leletre bukkantunk; az árok aljában eltemetett fiatal nőre; akit a hallgatók Helénának neveztek el. Bronz karikákkal a hajában találtuk meg kutyacsontvázra, kecskekoponyára temetve. A holttestet anno lepelbe csavarhatták, de jelenleg még az ELTE biológia tanszékén vizsgálják.
– Idén az árokrendszer középső árkát sikerült megvizsgálni. A korábban feltárt szakaszhoz képest egy nagyobb, körülbelül nyolc méter széles és 3,5 méter mély árok látott napvilágot. Betöltésében előkerült egy szép, apró rovátkolásokkal díszített arany hajkarika – részletezte Szeverényi Vajk. A régész hozzátette, ez egy ismert tárgytípus az ókorból, más lelőhelyekről is több ilyen került már elő a Kárpát-medencében, például a Partiumban, Nagyvárad környékén, illetve Magyarország keleti részén.
– Időszámításunk előtt 1350-1100 között készülhetett, ekkor használhatták. Vélhetően lehetett egy gazdagabb réteg a területeken élők között, akiknek volt hozzáférése az arany ékszerekhez, és az is lehet, hogy Medgyesegyháza határában egyfajta regionális központ működött. Azt, hogy pontosan hogyan került az árokba a hajkarika, sajnos nem tudjuk – mondta el a régész.
A lelet további sorsáról elárulta: restaurátorok fogják megtisztítani, rendbe hozni, s nagy valószínűséggel anyagösszetétel-vizsgálaton is átesik majd a debreceni kutatóintézetben. Talán ennek eredményeiből következtetni lehet arra, honnan származik az arany.
– A feltételezés szerint Erdélyből, lehozhatta a víz, a Marosból például sokáig lehetett aranyat kimosni, valószínűleg ez volt a forrás. Az aranyat egyébként akkor már több ezer éve ismerték és használták – tette hozzá a szakember. A vizsgálatok után a hajkarika, ahogy a többi lelet is, a békéscsabai Munkácsy múzeumba kerül. Szeverényi Vajk hangsúlyozta, jövőre is folytatják az ásatást a háromszoros körároknál.
– Ahol ásunk, ott fut a három árok a legközelebb egymáshoz. Jövőre tíz méterrel kijjebb, a külsőt vágjuk át egy szelvénnyel, hogy megvizsgáljuk a szerkezetét. Megnézzük mit rejt a föld, milyen mély, milyen a betöltése, van-e a sáncnak valamilyen nyoma – tette hozzá.
A medgyesi lelőhely óriási hálózat része
Medgyesegyháza déli határában, a Lagzi-dűlőben található lelőhely már régóta ismert mind a helyiek, mind a régészek számára. A 2000-es évek elején katonai légifelvételek és terepbejárások alapján azonosították a települést körülvevő erődítést, sáncok és árkok rendszerét. Néhány éves előkészítő munka tavaly nyáron négyhetes feltárás folyt az ókori település területén. A körülbelül harminchektáros település nem egymagában áll a Dél-Alföldön, hanem része a hasonló korú, óriási méretű erődített települések (Orosháza, Csanádpalota, Újszentanna, Mezőzsadány, Tiszahegyes) nagyobb hálózatának. Ezek a késő bronzkor középső fázisának a nagy központjai lehettek, ahol a kor törzsi vezetői is élhettek. Erre utalhat a most előkerült arany hajkarika is.
