Békés vármegye cserkészei sátrat vertek, kalandoztak Bátaapáti erdejében

Idén nyáron 10 napig táborozott együtt a Békési Cserkészösszefogás 3 cserkészcsapata. A békési, a békéscsabai és a kunágotai csapatok fiataljai Bátaapáti erdejében, a Mecsek lábánál vertek sátrat. Ezt azonban nagyon sok előkészület előzte meg. A tábor vezetősége gyakran tartott megbeszéléseket, megtervezve a tábor napirendjét, programjait, logisztikai feladatait.

– A táborunk nomád tábor volt, ahol magunknak főztünk és saját építményeket készítettünk. Az éves keretmesénkhez kapcsolódva (János vitéz), életre keltettük az őrsi névvel a Tündéreket, a Boszorkányokat, a Zsiványokat és az Óriásokat. Az első pár napban kiépítettük a tábort. Később programjainkat is János vitéz történetére építettük, s így volt lovagi tornánk (akadályverseny), számháború (franciák földje), kézműveskedés (ostorfonás, makramé), méta, frizbi, foci, a kisebbek túráztak, a nagyobb korosztály portyázott – sorolta a kunágotai Modok-Kaszás Edi táborparancsnok.

– Mivel a cserkészet mottója alappillérként mutat irányt (Isten, haza, embertársaim), így fontos volt a tábor lelki élettel való megtöltése. Az őrsi rendszerben való gyakorlatias életmód és a keretmesénk története a szerelem és a próbatételek mellett a vitézség, a lovagiasság kihangsúlyozásával a hazaszeretetre, a hagyományainkra is fektette a hangsúlyt. Az esti tábortűznél pedig együtt nevetve, s nevelődve közösen zártuk a napot. Legfontosabb szempontjaink voltak a lelki jólét megtapasztaltatása, az értékközvetítés, a cselekedve tanulás, a felelősség megismertetése a gyerekekkel, s ezáltal egy olyan személyiség kibontakoztatása, ami hasznára válik a társadalomnak – hangsúlyozta a pedagógus.