Gyomaendrőd adott otthont az országos agrárszakképzési tanévnyitó ünnepségnek - galériával

– Ami nem változik, hogy az élelmiszer a megélhetés alapja. A diákok pedig arra vállalkoznak, hogy magas minőségű alapanyagból magas minőségű élelmiszert tegyenek az asztalra – mondta Farkas Sándor. Az agrárszakma számtalan lehetőséget tartogat, és bár az alapot el lehet sajátítani, a tudást folyamatosan bővíteni, frissíteni kell, hiszen minden nap új helyzetet hoz, és – mint kiemelte – pont ettől nagyszerű.

Az élelmiszeripar folyamatos változáson megy keresztül, lépést kell tartani a technológiai fejlődéssel, ezért újították meg a szakképzést is. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: a duális képzési rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a diákok valós gazdasági környezetben tegyenek szert a szükséges gyakorlati tudásra. A magyar szakképzés egyszerre biztosít versenyképes tudást, jó elméleti alapokat és megfelelő gyakorlatokat, ami kiváló ajánlólevél a munka világában. 

– Jó irányba visz az út – húzta alá Farkas Sándor. Folyamatosan nő a szakképzésben tanulók száma, javulnak a tanulmányi eredmények. Mint fogalmazott, magyar szaktudással, szervezőképességgel és akarattal képesek vagyunk olyan országot építeni, ahol jó élni, dolgozni, családot alapítani és gyermekeket nevelni. 

– Legyenek bármilyenek is az étkezési szokások, a jó minőségű, egészséges élelmiszer elengedhetetlen része az életünknek. Ezért nemzetbiztonsági szempontból kiemelt ágazattá vált az agrárium – folytatta az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára.

Szólt arról is, hogy a gyomaendrődi Bethlen Gábor középiskola az Alföldi Agrárszakképzési Centrum legnagyobb intézménye, és ahogy a szlogen is jelzi, több mint egy intézmény: iskola a vidék jövőjéért.

– A vidék Magyarországa nélkül nincs Magyarország, ezért a polgári kormány értékként tekint a vidékre, fejlesztések fókuszában is a vidék áll. A szakképzett munkaerő az egyik alapja a vidék erejének. A jó munkaerő megfelelő megélhetést biztosít, elősegíti a vidéken élők helyben maradását.

Szerinte a járvány és a háború megmutatta, hogy mekkora szükség van a magyar gazdák munkájára és a magyar élelmiszeriparra. Ezért nemzetbiztonsági kérdés az agrárium fejlesztése, amelyhez elengedhetetlen a jól képzett munkaerő – ami miatt a diákokon múlik a magyar vidék jövője.

Békés vármegye főispánja, dr. Takács Árpád kiemelte, hogy a kormány elismeri a kenyérgabonát adó gazdák, a vidék munkáját. A Békés Vármegyei Kormányhivatal stratégiai partnere a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége), és az együttműködés keretében a való élet valós kihívásaira keresik a választ.

A gazdálkodók számát és a termőföld nagyságát tekintve az országos élmezőnyben helyezkedik el Békés vármegye, és itt nyújtották be a legtöbb, 14 ezer egységes kérelmet a gazdák, és itt fizették ki számukra a legtöbb pénzt, 62 milliárd forintot.

Mint fogalmazott, az agrárium és a szakképzés kihívás előtt áll. Szakmák tűntek el és újabbak jöttek, a világ változásához pedig alkalmazkodni kell. Ezért szerinte az alkalmazkodás képességét, a kreatív és innovatív tudás iránti igényt kell megadni a diákoknak.