2023.08.12. 09:55
Mindkét felesége mellé eltemették a férfit: nem ritkák a különleges búcsúztatások Békésben
A halállal és az elmúlással nehezen néz szembe a modern kor embere. Ha lehetséges, elkerülné még a temetéseket és a temetőlátogatásokat is, hiszen ezek a lét végességére emlékeztetik. Pedig a halál a része, a lezárása minden emberi életnek. Másik véglet, amikor az itt maradók – talán lelkük megnyugtatására is – különleges módokon szeretnének búcsút venni szerettüktől, úgymond emlékezetessé téve a temetést. Egyre gyakrabban van erre példa Békésben is.
Jellemző trend, hogy több az urnás temetés, mint a koporsós.
Fotó: Shutterstock
A búcsúztatás hazánkban az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. Jellemző trend, hogy több az urnás temetés, mint a koporsós. Ebben talán a temetők kapacitásának a korlátozottsága és bizonyos anyagi megfontolások játszanak szerepet. Csökken az egyházi búcsúztatások száma, míg a társadalmi szertartások aránya emelkedik. A Beol.hu által megkeresett lelkész szerint a letisztult renddel, az adott felekezet liturgiájának megfelelően, lelkipásztor vezetésével végzett temetés érzelmileg sokkal többet képes adni, mint egy úgynevezett temetési szónok által elvégzett szertartás. Érzelmileg segítője tud lenni a gyász terhét hordozó családtagoknak, hiszen az örök élet reménységét és Isten könyörületességét helyezi a középpontba. Nagy Zoltán, a Kelet-békési Evangélikus Egyházmegye esperese ehhez még hozzátette, sokan talán azért zárkóznak el az egyházi temetéstől, mert nincs kapcsolatuk a kereszténységgel, idegenül és gyanakvással néznek az egyházakra.
– A temetés papi feladat, évszázadok, évezredek óta az volt, ezt kellene megérteni – mondta el az esperes. Hiszen csak egyházi személy jelenléte képes enyhíteni a gyászolók egzisztenciális félelmeit, tolmácsolni a lélek halhatatlan voltát – fogalmazott Nagy Zoltán.
A lélek halhatatlan
Szigeti Antal, a békéscsabai Páduai Szent Antal Plébánia plébánosa szerint is egyedül a kereszténység képes választ adni a lét és nemlét, élet és halál örök kérdéseire.
– Az embernek halhatatlan lelke van. Többek vagyunk, mint a testünk, amely megöregszik, elgyengül, életünk során akár végtagokat vagy érzékszerveket veszíthetünk el, de attól én még ugyanazok maradunk. Személyiségemet nem a testi mivoltom határozza meg, hanem a halhatatlan lélek bennem. Gyarapodó életet csakis ennek a biztos tudatában élhetünk, a Jézus által adott életszabályok szerint – mondta el a 80 esztendős plébános, aki élete során több ezer temetésen közreműködött, vigasztalást adva a gyászolóknak.
A római katolikus egyházban szokás a mai napig a betegek szentsége. A súlyos betegségben szenvedőket, a halál közelében lévőket meglátogatja a felszentelt pap és reményt keltő, vigasztaló szavakat mond, közösen imádkozik a beteggel, akár a családtagokkal.
– Ez egy nehéz, de fontos szolgálatunk. Rengeteg empátiát és tapintatot igényel. Sokszor mondják el később az itt maradottak, milyen nagy megnyugvás a számukra, hogy szerettük Isten békéjével a szívében tudott elmenni. A bűneit meggyónva, azokból feloldozást nyerve, tisztán állhat meg Isten előtt – ismertette lapunk olvasóival Szigeti Antal.
Temetkezés új formában
A gyász folyamata soha nem könnyű. Az elvesztés fájdalma és a búcsúzás nehézségei mindenkit megérintenek, sokan évekig vagy évtizedekig sem tudtak szabadulni alóla. Ezért is fontos, hogy ki áll mellettük a temetés során, valamint az is, hogy hová kerülnek a földi maradványok. Trend már az is, hogy nem egy sírkert vagy urnakert lesz a végső nyughely. A hamvakat például valamely vízfelszínen vagy a természetben szétszórják, esetleg urnával együtt vízre helyezik.
– A gyászfeldolgozást szerintem nem segíti, ha például hazaviszik és otthonukban helyezik el az urnát a gyászolók – mondja Nagy Zoltán evangélikus esperes.
– Helyesebbnek tartom, ha otthon egy fekete gyászszalagos fotót helyez ki a hozzátartozó elhunyt szerettéről, és azt teszi lakásának polcára, de nem a hamvakat rejtő urnát – vélekedett Szigeti Antal római katolikus plébános.
Nagy Zoltán legfurcsább esete az volt néhány esztendeje, hogy egy elhunyt férfi hamvait kettéválasztották, és azokat az első és az utóbbi felesége sírjainál helyezték el, mintegy „kétszer temették el”. Volt rá példa, hogy az elhunyt akarata szerint, háza udvarának szeretett és sokszor emlegetett nagy fenyőfája alá helyezték el a hamvakat. Nagy Zoltán szerint ennek a ténynek a lelki terhe szintén nehezíti az elengedést a hátramaradott családtagokban.
Egyességre kell jutni a gyászoló családokkal
Vannak olyan esetek, amikor indokolt a gyászkifejezés a megszokottól eltérő kifejezése. Például ha az elhunyt tűzoltó volt, és volt kollégái a tűzoltóautók szirénájával, vagy ha katona volt, akkor díszlövésekkel, díszsorfallal búcsúznak tőle, ezekre a békési megyeszékhelyen is volt már nem egy példa. Előfordul, hogy egy jelesebb személy sírjánál a kollégája, vagy olykor a családtagok közül valaki mond néhány búcsúztató szót.
– Az ilyen kérések természetesen tolerálhatók és nálam mindig szempont, hogy szeretettel jussunk a családdal egyességre a szertartás formájáról és legapróbb részleteiről, hogy senkiben ne maradjon kétség vagy sértettség. Fontos továbbá, hogy már a temetés segítse a gyászfeldolgozást. Adjon ehhez fogódzókat még a nem rendszeres vallásgyakorlóknak is. Ugyanis a keresztény egyházak az ilyen helyzetekben nemcsak vigasztalni, hanem igazságot kimondani is szeretnének, mert nekünk van mondanivalónk a gyászhelyzetekben – mondta Szigeti Antal plébános.