Természetes hatások állhatnak a Szarvas környéki földrengések hátterében

Az elmúlt napokban számos megkeresést kaptak azzal kapcsolatban, hogy vajon a Szarvas környékén kipattanó események valóban indukált, emberi tevékenység által okozott földrengések lehetnek-e.  Ennek kapcsán kiemelték, tény, hogy létezik olyan ipari tevékenység, mely földrengéseket indukálhat, és erre számos példa található a világban, például Hollandiában, Svájcban, az Amerikai Egyesült Államokban. Az indukált földrengések kutatása, monitorozása nagyon fontos feladat a jövőt illetően, ugyanakkor a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium álláspontja a Szarvas környéki rengésekkel kapcsolatban az, hogy nagyon minimális a valószínűsége annak, hogy ipari tevékenység által kiváltott rengésekről beszélhetünk jelen esetben. 

Támaszkodva az eddigi kutatásaikra, jelenlegi tudásukra, a következőket emelték ki: a földrengések fészekmélysége körülbelül 10-20 kilométer közötti intervallumra tehető. A kedvező állomásgeometria következtében viszonylag pontosan tudnak mélységet meghatározni. Bár a rengések magnitúdója elérte azt a határt, ami sekély mélységben akár komolyabb épületkárokat is okozhat, ezekben az esetekben nem fordult elő nagymértékű épületkár, viszonylag kis intenzitással jelentkeztek az események a felszínen, így ez is alátámasztja azt, hogy a hipocentrumok nem sekély mélységben helyezkedtek el.

Az eddig publikált vizsgálatok alapján az emberi tevékenység által indukált földrengések fészekmélysége ennél jóval sekélyebb (1,5-3,5 km). A Szarvas környéki rengésektől körülbelül 50 kilométerre található legmélyebb fúrás is csak 4 kilométeres mélységet ér el, így minimális az esélye annak, hogy ez a fúrás 4-es erősségű, 10-20 kilométer mély rengéseket váltson ki több, mint 50 kilométerre. A jelenlegi, közel tojás alakú elrendeződés is kérdéseket vetett fel. Fontos figyelembe venni, hogy a hipocentrumok lehető legpontosabb helymeghatározása egy többlépcsős folyamat. A kezdeti, publikált becslések mindig nagyobb hibával terheltek, mint a végeredményeik. A jelenleg elnyúlt, ellipszis alakú, felhőszerű képződmény az állomások geometriájából fakadó kezdeti hiba. Az adatgyűjtés és kiértékelés jelenleg is folyamatban van, hogy a legkorszerűbb számítási, és hullámforma-vizsgálati módszerekkel, 3D-s sebességmodellel tudják becsülni a földrengések hipocentrumait. Általában elmondható, hogy az ilyen eseményklaszterek az obszervatóriumukban alkalmazott helymeghatározási rutin után jelentős változáson mennek keresztül. A tapasztalataik alapján ezek az események jelentősen koncentráltabban helyezkednek el, amennyiben előállnak a végeredményeket publikálják és megosztják a közönséggel. 

Kifejtették, érdekesnek számítanak a földrengések, mivel nem tudják pontosan kijelölni a főrengést, több azonos méretű nagy rengés is keletkezett. Bár ritka, de jól ismert jelenségről beszélhetünk, az ilyen földrengés-sorozatokat földrengésrajoknak, angol nyelven swarm-nak nevezzük. Számos példa található a világban földrengésrajra, de nem kell nagyon messzire sem mennünk, hazánkban a Móri-árokban is fedeztek fel ilyeneket, csak ezek magnitúdójukból fakadóan a lakosság számára nem érzékelhetőek. 

A fészekparaméterek vizsgálatán túl, a nagyobb földtani képet vizsgálva is az látszik valószínűnek, hogy a Szarvas környéki rengések hátterében sokkal inkább a Kárpát-Pannon régióban jelenleg is zajló természetes lemeztektonikai hatások állnak. A Szarvas környéki rengések mért jellemzői azzal magyarázhatóak, hogy a lemezek vékonyak, melegebbek és akár jelentősebb fluid hatással is számolni kell.