A címzetes kondorosi iskolaigazgató szívesen készíti a mákos derelyét

– Mért éppen a pedagóguspályát választotta?

– Nem volt tudatos, a gimnáziumba jöttek az esztergomi tanítóképzőről toborozni hallgatókat, kerestek olyan tanulókat, akik tudnak szlovákul. Az osztályfőnököm, Aradi Andrásné Marika néni mondta, hogy jelentkezzek a tanítóképzőbe. Megfogadtam a tanácsát, felvettek, elvégeztem. Tóth Ernő igazgató hívott Kondorosra dolgozni, azt ígérte, hogy 4. és 5. osztályos gyermekek napközis nevelője leszek, ehelyett a tantárgyfelosztás ismertetésekor számos osztályban a technika oktatását bízta rám. „Jutka jó lesz ez magának” – mondta, és itt éreztem, eldőlt a sorsom.

– Mit tart a pedagógusi pálya szépségeinek?

– A kihívásokat, a küzdelmet, sikert, az örömöt, nevetést, könnyeket, de a gyerek ragaszkodása, őszintesége az, ami erőt ad a mindennapi munkához.

– Hogyan lett igazgató?

– 2008-ban érkezett megkeresés Kondoros polgármesterétől, Dankó Bélától, hogy pályázatot ír ki az önkormányzat az igazgatói posztra, és örülne neki, ha én is a pályázók között lennék, mivel 2000-től igazgatóhelyettesként dolgoztam, és látja kötődésemet a kondorosi iskolához. Nem sokat gondolkoztam, 40-es éves voltam akkor, úgy éreztem, hogy ennek most van itt az ideje, és benyújtottam a pályázatot. 2008. október 8-ától 2023. augusztus 15-éig vezettem a Kondorosi Petőfi István Általános Iskolát.

–  Miért nem indult újra a tisztségért?

– Sokat vívódtam a hogyan továbbról, hogy talán most vagyok pályám csúcsán, és most kellene visszább lépni. Az elmúlt öt esztendő nagyon sok küzdelmet, kihívást hozott a munkában, a magánéletemben is. Úgy éreztem, hogy elfáradtam, nem érzek annyi erőt magamban, hogy az előttem álló új kihívásoknak megfeleljek, és azt a teljesítményt nyújtsam, amit elvárnak tőlem, illetve a  magam által felállított mércét is megugorjam.

– Mivel érdemelte ki a címzetes igazgató címet Bánki Andrástól, a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatójától, mit jelent ez az ön számára, részesült-e már korábban elismerésben?

– 2017-től fenntartója és működtetője a kondorosi iskolának a Békéscsabai Tankerületi Központ, felettesem Bánki András tankerületi igazgató. Jó munkakapcsolat alakult ki az évek alatt közöttünk, és a tankerületi központ munkatársai között. Megismertek, és tudták, hogy én a kondorosi iskoláért, gyermekekért, kollégákért, szülőkért mindent megteszek, és ha kell, a végsőkig elmegyek, hogy a lehető legjobb kereteket biztosíthassuk. Vélhetően ez is része volt a címzetes igazgatói cím adományozásának.

– Helyettesként mi a fő feladata, hogyan segíti utódját?  

– Régebbről jó munkakapcsolatot alakítottunk ki Sutyinszky Zoltánnal, hiszen kilenc évig vezette a csabacsűdi iskolát, szinte napi kapcsolatban álltunk egymással. Így én nagyon örültem annak, hogy ő kapta meg a kondorosi iskola vezetését, tudom, hogy szakmailag és emberileg is alkalmas személy került az intézmény élére, így nyugodt szívvel adtam át a stafétabotot neki. Helyettesként az alsó tagozaton folyó szakmai munka irányítása lesz a fő feladatom. Szivesen dolgozom együtt ottani kollégáimmal, szeretek köztük lenni, és úgy érzem, ők is örülnek ennek.

– Milyen értékeket tart a legfontosabbnak?

– A bizalom egy nagyon fontos emberi érték, ezt végig éreztem vezetői munkám során a gyermekektől, szüleiktől, kollégáimtól, hiszen csak egymást segítve, összefogva tudtunk és tudunk  előre lépni.

– Mi a hobbija, úgy tudom a sütés-főzés és az olvasás közel áll önhöz?

– A sütés-főzés, befőzés kikapcsol, szeretem a hagyományos konyhához kapcsolódó ételek elkészítését, de nem áll távol tőlem az újdonságokú kipróbálása sem. Örül a család, ha az anyósomtól tanult túrós és brindzás haluskát készítem, valamint a mákos derelye is a kedvencek közé tartozik. Az olvasásnál maradva, a szakmai kiadványok mellett szívesen olvasom Frei Tamás és Náray Tamás könyveit. Minden évben elmegyek Zorán-koncertre, a nyári időszakban a Szarvasi Viziszínhát előadásait is látogatom.