Egyedi relikviát vehetett át minden település a Vármegyenapon - galériával, videóval

A program a békéscsabai mazsorettek és a tótkomlósi fúvósok látványos felvonulásával, majd a Békés Vármegyei Károlyi-huszár és Honvéd Hagyományőrző és Kulturális Egyesület díszlövéseivel, aztán pedig az ünnepélyes megnyitóval rajtolt.

Relikviát kapott minden település

A szombati Vármegyenap részeként, rendhagyó programelemként a Jókai színházban Zalai Mihály elnök és dr. Takács Árpád főispán átadták a települések vezetőinek, képviselőinek azokat a relikviákat, okleveleket, amelyek az adott település első írásos említését örökítik meg vizuális és szöveges formában.

Zalai Mihály elnök elmondta, hogy egy, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében megvalósított pályázat adott erre lehetőséget. A projekt azt a célt tűzte ki, hogy tartsanak olyan akciókat, amelyek a vármegyei összetartozást erősítik.

Hangsúlyozta: mint ahogy minden családban vannak fontos iratok, fotók; egy település számára is lényeges, hogy rögzítsék azokat a forrásokat, amelyek meghatározzák őket. Hozzátette: minden településen van valamiféle ismeret arról, hogy mikor említették először, de nem minden esetben találni ezt alátámasztó bizonyítékot. Ezért a levéltárhoz, szakértőkhöz fordultak segítségért.

– Ezek az adatok, fotók elgondolkodtatnak mindenkit – utalt arra Zalai Mihály elnök, hogy mit tartalmaznak a relikviák. Hozzátette: amikor látni lehet ezeket az évszámokat és a folytonosságot, az megerősíti azt, hogy a viharok között is túl tudtunk élni, ha pedig nem, akkor újratelepítettük a településeket. Úgy véli, hogy erre büszkék lehetünk és ebből erőt meríthetünk.

– Magyarország a saját útját járja – húzta alá dr. Takács Árpád főispán. – A mi világunkban létezik olyan erő, amely évszázadokról évszázadokra összekovácsolja a magyarságot, amely hajtóereje volt a Rákóczi-szabadságharcnak, gyújtószikrája 1848-nak és 1956-nak. Amely arra ösztönöz minket, hogy ne elszenvedői, hanem tevékeny alakítói legyünk a sorsunknak. Ez a hazaszeretet.

– Különbözőek vagyunk, de ugyanabból a házból, hazából származunk. Fontos tudni, hogy a Körösök völgye, a termőföldjeink, az erdeink, a természeti környezetünk, az épített örökségünk a miénk. A feladatunk ezekkel jól sáfárkodni és továbbadni a következő nemzedékeknek – folytatta, hozzátéve, hogy nekünk Békés vármegye a világ közepe, felelősek vagyunk érte és egymásért.

Középkori oklevelekből dolgoztak az azzal kapcsolatos kutatás során, hogy mikor említették először az adott települést írásos formában – ismertette Sáfár Gyula, a Békés vármegyei levéltár igazgatója, hozzátéve: az intézmény fontos szerepet tölt be a helytörténeti kutatásokban, a közművelődésben.

Békés vármegye települései közül a legrégebben, 1075-ben Dobozt, majd 1138-ban Sarkadot említették – derült ki dr. Halmágyi Miklós levéltáros előadásából. Néhány településhez hasonlóan Békéscsabát is először egy 1332-es pápai tizedjegyzékben említették először. Összefoglalva azt mondta, hogy több település neve először 14., 15. és 16. századi dokumentumokban, de van olyan is, amely 18-19. századi térképeken tűnt fel először.

Gasztronómiai értékeket kóstoltattak

Immár több mint 70 különlegesség szerepel a vármegyei értéktárban, ezek közül a gasztronómiaiakat mutatták be a mostani Vármegyenapon, így a csabai és gyulai kolbászt, a Csabagyöngye szőlőt, az orosházi búzacsíramálét, a békési szilvalekváros papucsot, a száraztésztákat, a biharugrai tükrös pontyot, az orosházi liba- és kacsamájat, de a hungarikum pálinka sem hiányozhatott a terítékről.

A Nemzeti Művelődési Intézet gasztrobusza a Kossuth téren parkolt le, ahol Prohászka Béla mesterszakács mutatta be meghívott vendégekkel az értékként nyilvántartott, valamint azokból készült ételeket, a kolbászoktól a szilvalekváros papucson át a csíramáléig. Sőt, kóstoltatták is azokat a közönséggel, így szerepelt a palettán Csabagyöngye szőlőből készült pálinka – amely mellé rögös túrós pogácsát kínáltak –, de nyolctojásos száraztésztából készített pásztortarhonya is.

Folyamatosan tartották a bemutatókat a katonai hagyományokat őrzők, valamint a modern kor vitézei is, így megjelent a római katolikus előtti területen a Magyar Honvédség, a rendőrség, a Készenléti Rendőrség, valamint a Terrorelhárítási Központ is. Közben a rendezvény másik oldalán, a Jókai színház előtti téren a népművészeti egyesület játszóházában ugyancsak találhattak szórakozási lehetőséget a kilátogató családok, gyermekek.

Közel százan kínálták portékáikat

Ismét megrendezték Békés vármegye legnagyobb kézműves vásárát és termelői piacát, amelyen közel száz kiállító, árus jelent meg. A battonyai Jenei Ilona Emma ékszerekkel, karcképekkel, tűgobelinekkel és örökrózsákkal érkezett. Főállása mellett mellékállásban készíti ezeket, a vállalkozása hobbiból nőtte ki magát. Kiemelte: az ékszerek különlegessége azok egyediségében rejlik. Immár több éve vesz részt a Vármegyenapon, ahol szerinte az érdeklődők célirányosan az egyedi termékeket keresik. Az esemény az eszmecserére, a kapcsolatok építésére is lehetőséget ad.

Kovácsné Pelyva Krisztina és Kovács Imre Gyomaendrődről érkezett, házi készítésű szörpökkel, lekvárokkal. Kiemelték, hogy minden alapanyagot őstermelőként saját maguk termelnek – egy jó nagy kertben, ami dugig van ültetve –, és a termékeikben nem használnak színezéket, tartósítószereket, hitvallásuk, hogy meg kell őrizni a gyümölcs eredeti finom ízét. Szörpökből olyan különlegességeket is hoztak, mint a diólevél vagy a fenyő a barack és az eper; lekvárból pedig olyan ínyencségeket, mint a zöld dió vagy a füge.

Nagyszerű kezdeményezés a Vármegyenap; valamint azon belül az, hogy a kézművesek, termelők megmutathatják magukat a közönségnek, hogy népszerűsíthetik a saját maguk által készített termékeiket. Ilyenkor arra is lehet sarkallni az érdeklődőket, hogy fogyasszanak helyi, egészséges élelmiszereket – mondták.

Sorakoztak a szappanok, a fürdőbombák, a krémek az eleki Árgyelán Erzsébetnél, aki elmondta, hogy házi készítésű, vegyszermentes, csak természetes alapanyagokból szépségápolási és tisztálkodási szereket hozott. Kiemelte, hogy a termékek gyógynövényfőzetből vagy kecsketejből készülnek, nem színezi őket, jót tesznek a bőrnek, valamint hatásosak a bőrproblémák, -hibák kezelésére. A fürdősók pedig gyulladáscsökkentő hatással bírnak, az ízületekre is kiválóak.

Amit felviszünk a bőrünkre, az be is jut a szervezetünkbe – hangsúlyozta. Ismét megerősítette: nem használ tartósítószereket, amelyek károsan hatnak. A tradicionálisan készült termékeivel szerinte visszanyúlt a nagyanyák, az ősök tudásához is – fűben, fában lehet orvosság –, felélesztette a hagyományokat, és hiszi, hogy a régi jó dolgok jó dolgok ma is. Ő is évek óta visszatér a Vármegyenapra, amely szerinte remek bemutatkozási lehetőséget jelent.