Helytörténeti, világháborús kiállításra készülnek a Belvárosi iskolában

Várostörténeti érdekességek, történelmi kiállítások, szakmai fórumok

Ugrai Gábor történelemtanár elmondta, jövőre lesz nyolcvan éve, hogy Békéscsabán véget ért a második világháború. A Belvárosi iskola a kerek évfordulóra emlékezve, a tavalyi '56-os tárlat mintájára helytörténeti kiállítást szervez, gyűjtik a békéscsabai naplókat, visszaemlékezéseket, korabeli fényképeket, újságokat, egyenruhákat, használati tárgyakat a szülőktől, a diákoktól is.

– Van már például fotó a birtokunkban a légiriadókor kiásott Kossuth téri gödrökről, egy dokumentum az éjjeliőr fizetési kérelméről és vöröskereszt által küldött értesítő hősi halálról, de sok minden lehet még a padlásokon. A diákok nagyon nyitottak, rácsodálkoznak, hogy a történelem nemcsak a könyvekben él, hanem körülöttünk is. Mindig bátorítjuk őket, kérdezzék meg otthon a nagyszülőket, dédszülőket az emlékeikről. Sokszor szembesülünk azzal, máshogy élték meg a háborút, vagy például a kommunizmus időszakát a régiek, mint ahogy gondoljuk, tanítjuk. Olyan történeteket hoznak be a gyerekek, amik még nekünk is újak – részletezte Ugrai Gábor.

– Kereken 150 éve nyitotta meg kapuit a Sztraka Ernő által tervezett békéscsabai városháza. Szeptemberben ennek apropóján vezette körbe az érdeklődőket a pincétől a padlásig kollégánk, aki a Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke is. A Körösök Völgye Látogatóközpont aktív családi napján is közreműködött,  tízezer métert kenuzott, miközben az Élővíz-csatorna érdekességeiről mesélt. A Beol.hu nemrég helytörténeti podcast-sorozatot is indított Ugrai Gáborral – sorolta dr. Malatyinszki Anita, az iskola igazgatója.  Az intézményvezető kiemelte, a történelemtanár a társadalomtudományi munkaközösség vezetőjével, dr. Szenográdi Péterrel egy múzeumi tanulmány elkészítésén is munkálkodik. A karácsony előtt megjelenő összegzésbe a csabai értéktár elemeit publikálják.

Elhangzott, a Békéscsabai Pedagógiai Oktatási Központ szakmai napját is a Belvárban tartották nemrég; általános és középiskolai tanárok találkoztak az intézményben. Az összejövetelen dr. Szenográdi Péter elemezte az érettségi eredményeket, majd összefoglalta a 2024-től életbe lépő változásokat. Ugrai Gábor beharangozta a várostörténeti eseményeket, sajtóinformációkról, módszertani forrásokról beszélt, és arról is, hogyan építhetők be a történelemoktatásba a száz évvel ezelőtti hírek. Magyar István mezőkovácsházi történelemtanár a digitalizáció lehetőségeiről, a nemzeti köznevelési portál használatáról tartott előadást.

Szabadegyetemi előadások, Mindentudás Napja

– A társadalomtudományi munkaközösség tagjai évek óta aktív szerepet vállalnak a Haán Lajos Szabadegyetem előadásain, amit a TIT Körösök Vidéke Egyesület szervez. Brazda Zsolt a 19-20. századi szimbolikus politikáról, valamint a híres merényletekről tart előadást, dr. Szenográdi Péter pedig a visszatérő történelmi tetthelyek nyomába ered és megnézi, hogyan látják a mai diákok a múltunkat. A program diákok, nyugdíjasok és fiatal kollégák körében is nagy népszerűségnek örvend – részletezte dr. Malatyinszki Anita, aki a Mindentudás napja című iskolai rendezvényre is felhívta a figyelmet.

− Ebben a tanévben is februárban lesz a hagyományos ismeretterjesztő, közösségépítő esemény, amin évről évre sokszínű előadásokkal várjuk az érdeklődőket. Volt már szó némafilmekről, Izland történetéről, összeesküvés-elméletekről. Terítékre kerültek Janus Pannonius erotikus versei, a klímaváltozás legközvetlenebb hatásai. Kerestük a választ arra, hogyan egyeztethető össze a maffiózó lét a vallásossággal, hogyan változott az európaiak fürdési, tisztálkodási kultúrája. Tartott előadást az iskolapszichológus, de kémiatanár is kísérletezett már a színpadon. Az előadók be is öltöznek, ruhájuk illik a választott témához; ebben a színház jelmeztára van a segítségünkre − sorolta az igazgató. Dr. Szenográdi Péter hozzátette, a Mindentudás Napja eredetileg 24 órás történelemnapként indult, aztán időben kicsit szűkült, tematikában bővült. A részvétel a diákoknak nem kötelező, de mindig legalább százan kíváncsiak. Hozzák a szülőket is, sőt a program a többi iskola tanárait, tanulóit is megszólítja, mindenki előtt kinyílnak a kapuk. 

Tanulmányutak, kirándulások

− Többször indítottam csapatot a „4 for Europe” uniós témájú vetélkedőn, amit a magyarországi Europe Direct Információs Hálózat, az Európai Parlament Kapcsolattartó Irodája és az Európai Bizottság magyarországi képviselete közösen szervez. Ennek apropóján ajánlottak fel egy kétnapos tanulmányutat Brüsszelbe – említette meg Brazda Zsolt történelemtanár, aki az Európai Parlament épületét, működését, majd a bizottság munkáját is mélyebben megismerhette. 

– Előadásokat hallgattunk a klímapolitikáról, a dezinformáció elleni küzdelemről, a költségvetésről, lehetőségünk adódott magyar EP-képviselőkkel beszélgetni. Tapasztalataim szerint az unió szeretné a fiatalokat erőteljesebben bevonni a választásokba, több információt igyekszik a tanárokon keresztül eljuttatni hozzájuk. Bepillantást nyertünk a döntéshozatal menetébe, megismertük a jelenlegi prioritásokat. Brüsszelben markáns téma a környezetvédelem, a nők munkaerőpiaci szerepének növelése. Fontos a transzparencia, az alapvető emberi jogok érvényesítése, a tagállamokkal történő konszenzuskeresés – részletezte Brazda Zsolt.

Dr. Malatyinszki Anita hozzáfűzte, a munkaközösség rendszeresen szervez külföldre utakat, emellett elmaradhatatlan programot jelentenek a klasszikus belföldi kirándulások, melyeken az együttlét, a szórakozás, a közösségépítés mellé igyekeznek becsempészni egy kis magyart, történelmet, földrajzot is a szaktanárok. 

− Minden évben úti cél a Terror Háza, a Holokauszt Múzeum és a Parlament. Utóbbiban egyszerre négy iskola diákjai vesznek részt egy-egy hétfői plenáris ülésnapon. Büszkén mondhatjuk, az országházismereti vetélkedőn a tortát eddig mindig a Belvár nyerte. Idén tervbe vettük, hogy nyaranta vártúrákat is szervezünk a gyerekeknek. Pontosan tudjuk, hogy az élményeken keresztül jobban rögzül tudás − tette hozzá az igazgató.