Szépen fejlődnek az új gyulai erdők

– Bejárásunkon először az Eleki út melletti területet kerestük fel – fogalmazott közösségi oldalán a polgármester. – A sűrű makkvetésű erdőben méterenként nagyjából 10 csemete fejlődik, beindult a természetes szelekció: az erősebb növények túlnövik a lassabban fejlődő, gyengébb adottságú egyedeket, és nekünk is szelektálással, tisztítással kell segítenünk a folyamatot. Itt jövő november-decemberben elegyfajokkal egészítjük ki a telepítést, majd az azt követő tavasszal vegyszeres kezelést végzünk.

Hozzátette, a Kálvária-domb mögötti erdő két részre osztható, az egyik fele már 10 éves, a másikon viszont még csak 2 évesek a csemeték. Itt a telepítéséhez régészeti hozzájárulásra is szükség volt.

– Az idősebbik fele esetében jövőre le kell zárjuk a projektet, el kell érjük a minősítésnek megfelelő 6 ezer darab/hektáros sűrűséget – folytatta a gondolatot. – A régen lápmocsaras, erekkel szabdalt területen nagyon gazdag az élővilág, a számos madárfajnak otthont adó telepítésben hegyi juhar is felbukkan, az elszaporodott rágcsálókat, nyulakat és pockokat pedig – ahogyan ezt a megtalált rókavár is bizonyítja – a területre költöző rókák tartják kordában, akik számára terített asztal ez a csemeteerdő. A másfél éves aszály jelei még most is jól kimutathatóak a nem olyan régi bővebb esőzések ellenére is, de a „tölgy bölcsessége” megmentette az erdőt. A fák tudták, hogy nem szabad tovább nőniük, megérezték, hogy nem fognak kellő mennyiségű vízhez jutni. A fejlődés így is szemmel látható. Az aszály és rágcsálók ellenére is 60-100 centit nőttek a fák az utóbbi esztendőben. Gyakran felmerül a kérdés: hogyan tudnánk alkalmazkodni a klímaváltozás keltette változékony természeti viszonyokhoz? A válasz egyszerű: többféle fát kell telepítenünk, hiszen a természet sokkal okosabb nálunk, így a fajok valamelyike biztosan előnyére tudja fordítani a többiek számára előnytelen körülményeket.