A csecsemők több nyúlhúst esznek, mint sok felnőtt

Méltatlanul mellőzzük Békésben is az egyik legegészségesebb fehérjeforrást, évi 20 deka összesen az átlagfogyasztás az országban. 

A nyúlágazatról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nyúl Terméktanács készített körképet.

Nem ismerjük, ezért meg sem kóstoljuk. Nem szeretjük az ízét, a nyulat szinte „védett” állatként kezeljük, sokan nehezen tudják elképzelni, hogy a tapsifüles, a húsvéti élő nyuszi húsát megegyék. Ugyanakkor itt nem erről van szó, hanem az étkezésre tenyésztett, felnevelt jószágokról. A sertés, a marha, a csirke jóval természetesebb a fogyasztók körében. Sokan azt mondják, a nyúlhús jóval drágább a csirkénél, és nem is tudják, miként kell elkészíteni. Ugyanakkor a nyúlhús kiváló táplálkozás-élettani tulajdonságokkal bír. Nem véletlen, hogy számos bébiételgyártó emelte be a kínálatába, a csecsemőknek már négy hónapos kortól ajánlott a nyúlhús fogyasztása.

Idén a vártnál is nagyobb a visszaesés

– A hazai nyúlágazat az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, és bár a pozitív trend idén megtört, a nyugat-európai piacokon jelentkező nyúlhiány lehetőséget teremthet az ágazat hazai szereplőinek a piacszerzésre – hangsúlyozták a NAK-nál és a Nyúl Terméktanácsnál. – Az elmúlt években folyamatosan nőtt a hazai nyúlhústermelés, a pozitív trendet csak az orosz-ukrán háború nyomán kialakult nehéz gazdasági helyzet törte meg.

Az ágazat tavaly figyelemre méltó eredményt ért le, 2023-ban azonban a vártnál is jelentősebb a visszaesés. A jelenség nem csak hazánkban figyelhető meg, a nyúlágazat Nyugat-Európában is válságba került. Miközben itthon 2023-ban 20 százalékos termeléscsökkenésről beszélhetünk az első félév adatait vizsgálva, a francia, a spanyol és az olasz nyúltenyésztők 30 százalékos visszaesésről adtak számot. A válság tehát nemcsak nehézségeket hozott a hazai nyúltartóknak, hanem egyben lehetőséget is jelent: a nyugat-európai termelés csökkenésével keletkező vágónyúlhiányt – a szükséges fejlesztéseket követően – a magyar nyúlágazat pótolhatja.

A vágóüzemek magyar nyulat dolgoznak fel

Hazánkban hat tenyésztőszervezet biztosítja a genetikai alapot, és több mint 50 nagyüzemi nyúltelep foglalkozik tenyésztéssel, 2022-ben összesen 10 335 tonna élőállatot állítottak elő. A vágóüzemek szinte teljes egészében hazai előállítású, magyar nyulat dolgoznak fel, a két nagy vágóhíd az összes magyarországi termelés 99 százalékát adja.

– Bár a nyúlhús kiváló fehérjeforrás, a magyarok körében, sajnos, nem elterjedt a fogyasztása, a hazai nyúlágazat ezért jelentősen exportorientált – emelték ki az agrárkamaránál. – Emiatt – az európai uniós előírások mellett – a termelőknek teljesíteniük kell a külföldi vevőknek a sokszor az uniósnál is szigorúbb elvárásait. A magyar nyúltenyésztők és -feldolgozók számos minőségbiztosítási rendszerben bizonyították elkötelezettségüket és hatékonyságukat a fenntarthatóság és az állatjólét területén.

Járvánnyal is szembe kellett nézniük

A nyúlágazat fejlődését az elmúlt időszakban több tényező is nehezítette. Más állattenyésztési ágazatokat is érintő gondok – a termelési költségek ugrásszerű emelkedése, az orosz-ukrán háború nyomán kialakult infláció – mellett a világszinten is egyre nagyobb méreteket öltő, úgynevezett RHD -árvány okozta kihívással is szembe kellett nézniük a tenyésztőknek. A NAK – ahogy az eddigiekben is tette – ezután is minden rendelkezésre álló eszközzel segíti a nyúlágazat szereplőit abban, hogy folyamatosan biztosítani tudják a hazai és a külföldi piacok biztonságos és tápláló hazai nyúlhússal való ellátását.