Learattak, de nem „kaszálnak”, inkább buknak a termelők

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés Vármegyei Igazgatósága adatai alapján napraforgót csaknem 85 ezer hektáron arattak le, a termésátlag 2,8 tonna hektáronként, összesen 238 ezer tonna a termés. Kukoricából 469 ezer tonnát takarítottak be 68 ezer hektárról, a vármegyei termésátlag 6,9 tonna/ hektár. A később aratott tengerik vitték fel valamennyivel az átlaghozamot. Szóját 1790 hektáron termesztettek Békésben, az átlagtermés 2,2 tonna/hektár. Burgonyából 146 hektáron négyezet tonna az összes termés Békésben, az átlaghozam 27 ezer tonna hektáronként. A 134 hektáron termesztett cukorrépát azonban gombabetegség fertőzte meg, így feldolgozhatatlanná vált, a gyárak nem vették át a termelőktől, zöme a földben maradt.

A felvásárlási árakat megalázóan alacsonynak tartják a termelők, ezt Barabás Béla, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség titkára mondta az MTI-nek. Bár a szakemberek korábban tartottak attól, hogy nem lesz elegendő a raktárkapacitás, végül nem léptek fel problémák.  Az őszi vetésekkel azonban igen. A száraz, kedvezőtlen időjárás miatt az elvetett őszi káposztarepce nem mindenhol kelt ki, máshol a mezeipocok-fertőzés miatt jelentős a foltszerű, helyenként a táblaszintű kipusztulás. Búzánál jelentősen csökkent a felhasznált fémzárolt vetőmag mennyisége, és a kiszórt műtrágya mennyisége is 40-50 százalékkal kevesebb a korábbi évekhez viszonyítva.

Az MTI beszámolt arról is, hogy a nagyszénási, a gerendási, valamint az Orosháza és Térsége Gazdakör közös levelet fogalmazott meg a NAK, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) felé. Mint írták, a vetőmag, a növényvédő szerek, a műtrágyák ára az egekben, a gabona felvásárlási ára pedig tavaly óta drasztikusan csökkent. A gazdálkodók egy része szerint az európai uniós előírások változása sokkal nagyobb mértékben akadályozza a gazdaságos termelést, mint amekkora területalapú támogatásokkal kompenzálni lehet azt. Példaként írták, hogy szeptember 30-ig csak 10 centiméter mélyen lehetett tarlóhántást végezni; a környezetvédelmi szabályok miatt pedig nem lehetett a mezei pocok inváziót kémiailag kezelni.

– Júliustól a rágcsálók üregeibe lehetett ugyan kihelyezni hatékonyabb irtószert, de ez 100 hektáron akár egymillió lyukat is jelent, amire nincs kapacitás, ésszerűtlenné teszi az engedélyt; a szántás elmaradása pedig tovább biztosította a megfelelő életteret a rágcsálók számára” – jegyezték meg. Ez jelentős károk elviselését okozta a gazdák számára, miközben a szántóföldi növények felvásárlási ára az önköltségeiket sem fedezi - húzták alá.

A három gazdakör nagyfokú integrációt, a termelés egységes megszervezését, az inputanyagok árának csökkentése érdekében közös beszerzéseket és közös értékesítést javasol.