Révész Máriusz: hatalmas fejlődésen mentek át a kistelepülések

– Eleken vagyunk egy óvodaépület avatásán. Nem csak az elekieknek, minden kistelepülésnek elemi érdeke lakosságának megtartásához, hogy az ilyen jellegű intézmények rendelkezésre álljanak. Hogy látja? Mennyire sikerült előrelépni a kistelepüléseken ezen a téren?
– Amennyiben sorra vesszük a kistelepüléseket, és visszagondolunk arra, hogy 2010-ben milyen állapotok voltak Magyarországon, és ahhoz képest milyen állapotok vannak most, akkor azt látjuk, hogy hatalmasat léptünk előre. Számtalan általános iskola újult meg, sok bölcsőde épült, és óvodákból is rengeteg esett át korszerűsítésen és felújításon. Ezekből az intézményekből ráadásul jó néhány épült is az utóbbi években. Vidéken pedig az oktatási intézményhálózat, beleértve az óvodákat és bölcsődéket is messze-messze sokkal jobb állapotban van, mint volt 13 évvel ezelőtt.

Ez így van Eleken is, ahol egyébként különleges a helyzet. Hiszen a kistelepülésekre általában az jellemző, hogy a gyermeklétszám csökken, itt azonban évről évre növekszik. A folyamatosan gyarapodó gyermeklétszámhoz pedig növekvő igények is tartoztak, ennek lett eredménye rögtön két óvodaépület teljes megújítása is, ami közel 913 millió forintba került, és egy TOP-os pályázati forrásból valósult meg. Az eredménye pedig az lett, hogy olyan körülmények között nevelhetik a gyermekeket a jövőben Eleken, amilyeneket a világon bárhol elfogadnának. Ráadásként egy új bölcsőde is épült nemrég, tehát egészen kisgyermek kortól színvonalas nevelés, majd oktatás folyik a városban. Kiemelendő ugyanakkor, hogy az Eleken tapasztalt fejlődés nem egyedi, mivel általánosságban jellemző a magyar kistelepülésekre.

– „Ha minden tervünket sikerül megvalósítani, akkor Kelet-Magyarország fel tud zárkózni Nyugat-Magyarország szintjére” – mondta nemrég Orbán Viktor kormányfő. Mint fogalmazott, most Dél-Magyarországra akarnak új beruházásokat vinni, és ezt erősítette meg később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki a Pécs-Szeged-Békéscsaba szakasz beruházásösztönzéséről beszélt. Mire számíthatnak ezek alapján a vármegyében élők? Lesznek további követői a Gyulán letelepedett Airbusnak?
– A kormány célkitűzése az, hogy minden olyan munkát, amit mi magyarok is el tudunk végezni, azt végezzük el mi magunk, és legyenek hazai cégek. Viszont vannak olyan beruházások, melyekhez külföldi tőke szükséges, és külföldi cégek tudását kell behozni Magyarországra a megvalósítás érdekében. Szóban forog jelenleg például egy nagy elektromos autógyár érkezése Kelet-Magyarországra, amelynek bejelentése reményei szerint hamarosan megtörténik. De a következő időszakban egyébként is Dél-, illetve Kelet-Magyarország a kiemelt célpont ezen a téren, a felzárkóztatás jegyében. A kormány pedig ezeknek a cégeknek támogatást biztosít ahhoz, hogy hazánkat válasszák, nálunk telepedjenek le, és itt teremtsenek munkahelyeket. A fentiek tükrében tehát majdnem biztos vagyok abban, hogy az Airbus után egyéb nagyberuházások is érkeznek a térségbe.

– Milyen egyéb lépésekkel csökkenthető vármegyénkből az elvándorlás?
– Az elvándorlás jelentős részben az anyagiaknak, a munkahelyek, illetve munkalehetőségek hiányának köszönhető. Azonban ha megfelelő intézmények vannak az adott településen, és úgy érzik az emberek, hogy érdemes itt élni, ráadásul számukra megfelelő munkahelyet is találnak a lakóhelyük közelében, úgy az elvándorlás is csökkenni fog.

– A határ mentén élők várják Románia schengeni csatlakozását. Mit gondol, mikor van ennek realitása?
– A kormány nagyon határozottan támogatja Románia schengeni csatlakozását, de vannak olyan országok, például Hollandia és Ausztria, amelyek nem így állnak ehhez. Ebben a kérdésben tehát egyezségre kell jutni. Kiemelendő: nem véletlen, hogy mi támogatjuk, hiszen a román határ túloldalán is nagyon sok magyar ember él, és miattuk kimondottan érdekünk az, hogy Románia is a schengeni régióhoz tartozzon, ezáltal még könnyebben tudjunk átmenni a szomszédba. Bízunk abban, hogy ez egy-két éven belül megvalósulhat.

– Hogy látja a minimálbér-emelés kérdését? Miképpen alakulhatnak a reálkeresetek ennek tükrében?
– A reálkeresetek alakulása az infláció nagyütemű csökkenésének köszönhetően az utolsó hónapkban, éves alapon immár pozitívba ment át. Viszont év/év alapon tekintve még mindig nem állunk olyan jól. Épp ezért az elmúlt időszakban az volt a feladat, hogy a zinflációt megállítsuk, ami a legutóbbi adatok alapján sikeresnek bizonyul. Így a következő év már az építkezésről szól majd. A tárgyalásokat megítélve a minimálbérnél 15 százalákos növekedés körvonalazódik, a garantált bérminimumnál pedig 10 százalék körül várható a növekedés mértéke. Amennyiben az infláció a várakozások szerint 6-7 százalékos mértékű lesz, úgy ez egy igen jelentős béremelkedésnek számít. Ennek köszönhetőpen pedig a következő évben nem csupán gazdasági növekedés lesz, hanem az emberek életszínvonala is érezhetően emelkedni fog.