Simicskó István Békésen: óriási a tét, hogy kikkel éljünk együtt - galériával

Az eseményen Kálmán Tibor, Békés polgármestere köszöntötte a megjelenteket. Simicskó István nagyon fontosnak nevezte, hogy minél többen töltsék ki a konzultációt, hiszen azt politikai ellenfeleik itthon és Brüsszelben is próbálják elbagatellizálni. Hozzátette, a jövő évi választások kiváló lehetőséget adnak arra, hogy az emberek elmondják véleményüket, hogy jó irányban mennek-e a dolgok, ugyanakkor – hangsúlyozta – lényeges, hogy élő kapcsolat legyen a lakossággal, és ha olyan sorskérdésekről, mint a migráció, a szuverenitás megőrzése vagy a gyermekvédelem témájáról van szó, akkor a megkérdezésükkel döntsön a kormány. Ennek kapcsán kitért arra, hogy a konzultációban 11 kérdés szerepel.

Ezt követően történelmi áttekintéssel érzékeltette, hogy hazánk életében milyen fontos volt a szuverenitás, illetve milyen nehézségeket okozott, amikor annak nem voltunk a birtokában.

A szuverenitást könnyű elveszíteni és nehéz visszaszerezni

– A szuverenitást könnyű elveszíteni és nehéz visszaszerezni – fogalmazott. – Óriási a tét, hogy kik diktálnak Magyarországon, kikkel éljünk együtt, és lehet-e önálló döntésünk. A globalizáció mindent visz, a nagytőke és a haszonélvezők érdeke, hogy mindent homogenizáljanak, mindenütt egyforma legyen minden. Úgy vélekedett, hogy uniós integráció a globalizáció kontinentális megnyilvánulása, amelynek célja, hogy egyforma szokásokat kövessen mindenki, és ne legyenek nemzetek. Azonban nem minden jó, ami Nyugatról érkezik, értékszűrőt kell meg alkalmaznunk és meg kell óvni értékeinket, amit akkor tudunk megtenni, ha szuverén állam vagyunk.

Korunk egyik legnagyobb kihívása

Simicskó István kiemelte, korunk egyik legnagyobb kihívása a helyi közösségek és nemzetek megmaradása.

– Őseink megtanulták, hogy nekünk nem szabad háborúznunk, és a szomszédos népeket tisztelnünk kell. Éppen ezért az együttműködő nemzetek Európáját, szuverén államok Európáját kell megteremteni – folytatta a gondolatot, majd kiemelte, fontos, hogy saját identitásunkat megtartva dönthessünk például, hogy kivel akarunk együtt élni. Milliószámra érkeznek az iszlám világból, amivel a radikális iszlám és a terroristák is bekerülnek a kontinensre, és látjuk, hogy Nyugat-Európában mi zajlik. Az iszlám növekvő fázisban van, Európa pedig kiváló célpont.

A háború kérdésével kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió 2012-ben megkapta a Nobel-békedíjat.

– Nem látok semmilyen törekvést az unió részéről az orosz-ukrán háború kitörése óta eltelt másfél évben, amivel bármilyen erőfeszítést tettek volna a békére. Nem látni, hogy lenne béketervük vagy forgatókönyvük, ami a béke felé visz. Háborús forgatókönyv van, ami még több pénzt és még több fegyvert jelent – részletezte. – Fegyverszünet és béketárgyalások helyett értelmetlen, buta szankciók vannak, amellyel magunknak ártunk. Úgy akarjuk megbüntetni Oroszországot, hogy nekik van valamijük, így földgázuk és kőolajuk, miközben nekünk nincs, de nem veszünk tőlük, ellenben vásárolunk másutt 4-5-szörös áron. Az oroszok pedig köszönik és eladják másoknak drágábban. A béke és fegyverszünet mellett kell kiállni.

Eltörölné Brüsszel a rezsicsökkentést

Mint mondta, Brüsszelben a rezsicsökkentést is el akarják törölni, mert – osztotta meg álláspontjukat – a lobbierőknek, akik szállítják a drága energiahordozókat, nem érdekük mindez.

– A magyar gazdasági vívmányok a lakosságot segítik, a rezsicsökkentés nélkül horribilis összegeket kellene fizetni – fogalmazott.

A migránskérdésről kifejtette, a belügyminiszterek tanácsán döntést hoztak a migránsok kötelező elosztásáról szóló kvótarendszerről, így megkerülték a miniszterelnököket, és nem lehetett vétójogot alkalmazni. 

– Ha nem fogadjuk be a migránsokat, sajátos büntetésként fejenként 8 millió forintnyi eurót kell fizetni Brüsszelnek, miközben mivel, a kvóta változó, nem lehet tudni, hogy mennyien jönnek – emelte ki. 

Szóba kerültek az uniós források is, amelyek nehezen és minimálisan érkeznek. Úgy vélte, hogy a jelentősebb pénzek az EP-választások után jönnek majd.  Példaként megemlítette ugyanakkor, hogy az uniós szerződés alapján a külső határokon beszedett vámokat, évi 600-650 milliárd forintot hazánk befizet Brüsszelnek, és ha akár egy napot késünk, büntető kamatot számolnak fel. Az uniós pénzek késlekedése miatt azonban szó sincs erről. Véleménye szerint idén az EU-ban vélhetően nettó befizetők vagyunk.

Simicskó István érintette a gyermekvédelmi törvény kérdését, amit – mint mondta – Brüsszel el akar törölni. 

– A jogszabály a gyerekek védelmét szolgálja, a genderpropagandát nem szabad az iskolába és az óvodába bevinni. Felnőttként a hálószobájában mindenki azt csinál, amit akar, de gyermekeink egészséges lelki-szellemi fejlődését ne befolyásolják, Brüsszel azonban mást akar – folytatta a gondolatot. A frakcióvezető kitért még a dollárbaloldallal kapcsolatos kérdésekre, amely álláspontjuk szerint a magyar emberek érdekei helyett a globalista elit érdekeit képviseli.

– Mindezek miatt együttesen nagyon fontos, hogy minél többen kitöltsék a nemzeti konzultációt, és annak eredményét Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben fel tudja mutatni – hangsúlyozta.