A száz éve történt történelmi traumára emlékeztek a battonyai szerbek

Az első világháború után a trianoni békeszerződés értelmében a szétesett Osztrák-Magyar Monarchia egykori területén élő nemzetiségeknek felajánlották az állampolgárságuk megválasztását. Két lehetőségük volt: maradnak addigi lakóhelyükön, vagy optáljanak az anyaországukba. A jobb élet reményében a magyarországi szerbek tömegesen kivándoroltak, azaz optáltak az akkori Szerb-Horváth-Szlovén Királyságba. E történelmi trauma a leginkább a battonyai szerbeket érintette.

Több mint 900 ember vándorolt ki Battonyáról

Battonyáról 264 család, több mint 900 ember vándorolt ki. De az anyaországbeli jobb élet csak illúzió maradt számukra. Erről is megemlékeztek pénteken. A programsorozat a szerb iskolában kezdődött. Battonya négy nemzetiségű település, a város nemezetiségi kultúrájáról jól ismert s komoly történelmi hagyományokkal rendelkezik. A ​szerbek lakta magyarországi város, Battonya lakói s vendégeik a Battonyai Szerb Önkormányzat és a Szerb Országos Önkormányzat hívását elfogadva érkeztek a pénteki ünnepségsorozatra.

A Battonyai Két Tanítási Nyelvű Szerb Általános Iskolában tartottak nyílt órát Út a bizonytalanba címmel, a tanulók zenés-énekes közreműködésével. Majd megnézték a diákok színi előadását Remény egy jobb holnapban címmel. A szerb ortodox templomban tartott gyászszertartás után a vasútállomáson a jubileum tiszteletére emléktáblát helyeztek el. Megszentelése után koszorúztak a résztvevők ezen a helyszínen.
Délután tartotta megemlékezését a helyi és az országos szerb önkormányzat a battonyai polgármesteri hivatalban, ahol Szutor Lászlóné, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke díszokleveleket adott azoknak, akik itton, vagy új hazájukban megőrizték szerb identitásukat, ápolják hagyományaikat.
A program részeként a Szerb Intézet által kiadott Magyarországi szerb optánsok a Jugoszláv Királyságban (1921-1941) című kötet bemutatójára várták az érdeklődőket. Este irodalmi műsorral, majd a Találkozás és emlékezés című dokumentumfilm vetítésével ért véget a jubileumi alkalom.

Sokan máshol, máshogyan képzelték el az életüket

A Battonyán élő szerbek történetéről Eckbauer-Gyenes Miklós, a szerb iskola történelemtanára előadásában arról beszélt, három évszázadnyi történelem talán legmegrázóbb, legszomorúbb eseménye volt az első világháború. Számos battonyai lakos – közöttük sok szerb nemzetiségű – életét áldozta. A háborút követően új államok sora jött létre Európában, új államhatárokkal. Sokan máshol, máshogyan képzelték el az életüket, mint ahogy azt az új határok megszabták. Lehetőségük volt optálni egy másik országba – az előadó ezután részletesen beszélt az optálásról, arról, hogy mivel motiválták az embereket.
– А magyarországi szerbek optálásának időszaka 1921 és 1931 között zajlott. Az optálás előtt Magyarország területén 64 településen éltek szerbek. Az adatok szerint a 22 ezer főnyi szerb népességből körülbelül 14 ezer 500 fő hagyta el korábbi hazáját, ami a szerbség közel kétharmadát jelentette.
A battonyai szerbek két nagyobb és két kisebb csoportban optáltak. Az utazást megelőzően a kivándorolni szándékozók eladták ingatlanjaikat, a földet, a házaikat, hogy az új hazában újra kezdjék az életüket. Az akkori határátkelőhelyen, Makón keresztül érkeztek Újvidékre, pontosabban a közeli Futakra. Egy esztendőt ideiglenes szállásként vagonokban töltöttek el, csalódottak voltak, az ígéretek nem teljesültek.

Felépült Új Battonya

Az előadó részletesen mesélt arról, miként építették az Új Battonya nevű települést Stip várostól 9 kilométerre. Számokat említett a Battonyán maradt szerbekről: az optálást követő időszakban, 1930-ban 1770 fő, 1935-ben 1771 fő, 1945-ben 1650 fő, 1950-ben 1895 fő, 1975-ben 750 fő. Manapság több mint 300 szerb nemzetiségű él a városban. Az itt élő szerbek továbbra is ápolják hagyományaikat, kultúrájukat, nyelvüket és minden évben ünneplik a szerb templom védőszentjének, Kisboldogasszonynak az ünnepét.