Novák Katalin: Békésre irányítottuk a figyelmet - galériával

Novák Katalin beszéde elején felidézte, hogy látogatása során a gyulai várban találkozott a moldáv miniszterelnökkel. Ennek kapcsán a köztársasági elnök kiemelte, hogy a munkatársai is eljöttek Gyulára, és bizonyos értelemben a Sándor-palota is együtt mozgott vele, idehelyezte az elnökség helyszínét, az elnökség irodáit.  Mint mondta, ezen keresztül munkatársai közül is többen láthatták az itteni vidéket, találkozhattak az itt élő emberekkel, nem utolsósorban pedig rá tudták irányítani a figyelmet Békésre ezekben a napokban.  

– Elnökségem egyik célkitűzése éppen az volt, hogy csináljunk a perifériából centrumot – hangsúlyozta. – Ez különös jelentést kap egy olyan helyen, amely a történelmi Magyarország középpontja volt, most pedig földrajzi értelemben az ország perifériájára került.

Szükség van arra, hogy megerősítsük egymást magyarságunkban

Kitért arra, hogy amikor ellátogat egy-egy vármegyébe, igyekszik nem kizárólag azokra a helyekre eljutni, amelyekre egyébként is odafigyelünk, hanem azokra is, amelyekre a hétköznapokon kevesebb figyelem jut. Felelevenítette, hogy nem egészen két év telt azóta, hogy köztársasági elnökké választották, és amikor a felkérést kapta, még nem tudta, hogy elnöksége nagy részét egy háború fogja beárnyékolni, egy olyan időszak köszönt be, amikor a közvetlen közelünkben harcok zajlanak majd. Hozzátette, azt csak sejtette, hogy nemzetközi kapcsolataink, a diplomácia milyen nagy jelentőségű lesz ezekben az években; hogy mennyire fontos, miként tudjuk ápolni, erősíteni a kapcsolatainkat a környező országokkal és azon túl is a szövetségeseinkkel szerte a világon; mennyire felértékelődik majd az, hogy mi alapvetően mindenkivel tudunk beszélni, aki a kölcsönös tiszteletet hajlandó megadni a magyaroknak, és ugyanakkor mi ezt a kölcsönös tiszteletet is ajánljuk partnereinknek.

Mint mondta, tudta, hogy a mi közösségeinkben, a magyar közösségekben az ország határon innen és túl szükség van arra, hogy megerősítsük egymást magyarságunkban és nemzeti összetartozásunkban. Így az Alaptörvényből fakadó feladata, hogy megjelenítse a nemzet egységét a gyakorlatban is értelmet és jelentőséget nyert. 

– Szükségünk van arra, hogy megmutassuk, a legrövidebb út két ember között egy mosoly; hogy igenis van erőnk az összekapaszkodásra, és több van bennünk, ami összeköt, mint ami elválaszt bennünket – hangsúlyozta.

Családok, tehetségek, teremtett világ, a nők segítése, kiemelt figyelem a hátrányos helyzetűekre

Mint elmondta, sűrű két év van mögötte, amely öt olyan feladat köré csoportosul, amelyeket a diplomáciai feladatok mellett meghatározott a maga számára.  Kifejtette, megválasztásakor az ígérte, hogy kiemelten fog gondolni a családokra, a tehetségekre, a teremtett világ védelmére, a nők segítésére és a hátrányos helyzetűekre, a különös figyelmet érdemlőkre. Megemlítette, hogy a békési a nyolcadik vármegye-látogatása volt, és a programját az említett öt téma köré csoportosította. Beszédében felidézte az előző két nap programját. 

Mint mondta, a család, a gyermekek szerepe ott volt minden találkozóján, aminek kapcsán több személyes élményét is megosztotta a jelenlévőkkel, amikor a Békés vármegyei emberek akár néhány mondatban a családjukról meséltek neki.

– A család az életünk esszenciája, az határozza meg az életünket, a mindennapjainkat, a döntéseinket – folytatta a gondolat, majd szólt a Szarvasi Mozarellánál, a Rohony családnál, illetve a tanyavilágban egy idős néninél tett látogatásáról. Előbbi esetben a vállalkozás nemzedékről nemzedékre történő átörökítését emelte ki, míg utóbbi esetben felelevenítette, hogy Marika néni számára is milyen fontos a család, büszkén mesélt róluk és arról, hogy minden nap meglátogatják őt.

A tehetségek kapcsán elmondta, szerdán az Erkel Ferenc Emlékházban mini kihelyezett Virtuóz verseny keretében tehetséges fiatalok csodás muzsikáját hallgathatták meg a világhírű énekes Miklósa Erika és Batta András professzor társaságában. 

Békéscsabán pedig a Munkácsy kiállítás megtekintését követően tehetséges kortársművészekkel találkozott, akiknek alkotásait a Csabagyöngye Kulturális Központban állítják ki.

Kedves a szívének az alföldi táj

Mint mondta, a teremtett világot megcsodálta településről településre járva. Elárulta, ez a világ kedves a szívének, hiszen szegedi, és ez a táj, az Alföld nagyon otthonos érzést nyújt számára, ahogy a tanyavilág is, ahol gyermekkorában nagyon sok időt töltött. 

Kitért arra, hogy Békésben több erős nővel, több női vezetővel találkozhatott, akik egy település vagy egy intézmény élén, vagy a második, harmadik sorban dolgozva, családjuk mellett viszik a hátukon a közösség ügyeit is; akik fáradtságot nem ismerve képesek tenni mindennap, hogy erősebbek legyenek a közösségek. Megemlítette, hogy Békés olyan vármegye, ahol Frangepán Beatrix személyében a 16. században női főispán is tevékenykedett. 

Találkozott hátrányos helyzetű emberekkel is, akik az átlagosnál több problémával és kihívással szembesülnek, de tapasztalta azt is, hogy vannak segítők, segítő közösségek, akik vállalják ezeknek az embereknek a támogatását, a rájuk való odafigyelést, a figyelem ráirányítását azokra a problémákra, amelyről talán nincs olyan mély tudásunk. Az államfő Szarvason találkozott az Ótemplomi Szeretetszolgálat munkatársaival, akiken keresztül megismert olyan problémákat, amelyekről az adott esetben kevesebb információ jutott el hozzá. Olyan emberekkel is találkozott, akiket kilátástalan helyzetekből tudtak kimenteni, és tudtak számukra perspektívát nyújtani.

Az okányi tanodában csütörtökön délután együtt tanult, együtt készített házi feladatot a gyerekekkel, és megtapasztalta, hogy ott nem csak tárgyi tudás elsajátításában, hanem lelkileg, a hitük megerősítésében is segítik a diákokat. A Főzz és segíts! programban Békéscsabán azért sütöttek fánkot, hogy azt olyan közösségekbe juttassák el, amelyekben erre szükség van.

– S talán nem csak a fánkra, hanem az odafordulásra, a jó szóra, a figyelemre – tette hozzá.

Elismerte Czirok Mihály igazgató munkásságát

Kifejtette, arra is rácsodálkozott, hogy milyen aktív életet élnek Békésben a sport szempontjából is. Ennek apropóján szólt arról, hogy Gyulán aláírta az elnöki határozatot, amellyel 2024-et a mozgás évévé nyilvánítja. Felidézte a Gyulai Várszínházban tett látogatását is, ahol a Három magas nő című darabot tekintette meg.

Kiemelte a mások iránti figyelem fontosságát; hogy jó együtt lenni. 

Beszédét követően Novák Katalin Gyula város zenei oktatása és a magyar zenei kultúra megőrzése érdekében végzett áldozatos munkája elismeréseként a Magyarország Köztársasági Elnökének Érdemérme elismerést adományozta Czirok Mihálynak, a Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola igazgatójának.