Távvezetékoszlopokra telepítettek költőládákat kerecsensólymoknak Csaba és Gyula között – videóval

Az MVM Démász speciális képzettségű szakemberei az alumíniumból készült költőládákat a kiválasztott oszlopok felső részén, 18 méter magasan helyezték el, az időjárástól védett helyen. Felülről és kétoldalról fedett, két oldalról nyitott a fémdoboz. Az aljára kisszemcséjű sódert raktak.

Vetélytársai a hollók és a vörös vércsék

Forgách Balázs, a KMNP Kígyós-Ugrai Tájegységének vezetője elmondta, 17 ládából 15-ben élnek kerecsensólymok. Ezekben a fedett ládákban sikeresebb a költés, magasabb a kirepülő fiókák száma. A vetélytársak közé a holló és a vörös vércse tartozik, de ezen a területen nem foglalták el a sólymok elől a helyet.

A műfészkek elsősorban a sólyomfélék megtelepedését segítik. A kerecsensólyom legkedvesebb táplálékállata, az ürge még gyakori a közeli, Arad megyei részeken, ugyanakkor a Kígyós-Ugrai tájegységben, ahol a mostani költőládákat feltették, a kerecsensólyom kedvelt táplálékai közé a kis emlősök és madarak tartoznak, amik bőségesen megtalálhatók. Ennek köszönhetően a kerecsensólymok remélhetőleg elfoglalják majd a költőládákat.

Rendszeresen szerelnek fel műfészkeket

Az MVM-nél közölték, madárvédelmi programjuknak évek óta fontos része a ragadozó madarak megóvása. Ennek keretében rendszeresen szerelnek fel műfészkeket a nagyfeszültségű hálózat oszlopaira, például az Alföldön is.

2023-ban az MVM Démász üzemeltetési, illetve a KMNP teljes területén Vésztő, Békés, Mezőberény, Nagytőke és Fábiánsebestyén településeken fészkelő 21 kerecsensólyom párból 18 pár költése sikeres volt, így az elmúlt év költési idejének végén 50 fióka repülhetett ki az alföldi települések térségében található fészkekből.  Ebből a Kígyós-Ugrai Tájegységnek a Békés vármegyei részén, a Vésztőtől Mezőhegyesig fészkelő 15 kerecsensólyompárból 14-nek volt sikeres költése, így az elmúlt év költési idejének végén 36 fióka jött a világra. Minden esély megvan arra, hogy a gyönyörű ragadozómadaraink szaporodása – a kihelyezett műfészkeknek is köszönhetően – a tavalyi esztendőt is túlszárnyalja idén, a kerecsensólyom évében.

A 2024-es év madarának választották

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ugyanis 2024-ben – az egyesület fennállásának 50. évfordulójára – mondáink turulmadarát, a kerecsensólymot választotta az év madarának. 

– A kerecsensólyom az egerészölyvhöz hasonlóan nagytestű, 105-130 cm-es szárnyfesztávú, impozáns ragadozómadár – közölték az egyesületnél. – A hím és a tojó színezete megegyezik. Évente egyszer költ, 2–5 tojása számára saját fészket nem épít, varjú- vagy sasfélék megüresedett fészkét veszi birtokba. Korábban sziklafalak párkányain, napjainkban kizárólag az alföldi területeken, elhagyott fészkek mellett, mesterséges fészkelőládákban költ hazai állománya. Leginkább ürgékkel, ezek hiányában más rágcsálókkal, de akár galambfélékkel is táplálkozik.

Ha ürgét nem talál, mással is beéri

Forgách Balázs kiemelte, a költőládák villanyoszlopokon történt elhelyezése azért ideális megoldás, mert magas, nyugalmas, védett, lényegében megközelíthetetlen a hely.

– Megfelelő teleszkóp-távcsővel rendszeresen követni tudjuk majd itt is, hogy megtelepedett-e a madár, sikerült-e a költés, hány fióka jött a világra – ecsetelte Forgách Balázs. – Ragadozó madárról van szó, és ha nem talál ürgét, a repülő szárnyas madarakat kapja el seregélytől galambnagyságig, de megeszi a mezei pockot is. A Kígyósi-Ugrai Tájegységben immáron minden olyan 120 kV-os távvezetékoszlopra telepítettünk már költőládát, ahova lehetett. A számot korlátozza, hogy egy-egy kerecsensólyompárnak 5–6 kilométeres az élőhelye, másokat oda nem engednek.