Balogh Máté: a mai kor zenéje állandóan velünk van

– A mai kor zenéje nagyon összetett, ami régen nem így volt. Például a 19. században egyféle volt, csak kortársat játszottak, az akkori kor zenéjét hallgatták. Ma nagyon sokféle kor sokféle stílusa velünk van, a mindennapi ember sokféle zenét hall. Különbség az is, hogy a mai kor zenéje állandóan velünk van, a buszon, a boltban, és úgy, hogy nem is mi választottuk meg, hogy mi szóljon. Míg régen elmentek a koncertre, a templomba, csak ott és akkor szólt a zene – fogalmazott.

Gyorsan változnak a trendek

A zeneszerző szerint a trendek is rendkívül gyorsan változnak. Az, ami a 90-es években, amikor ő gyerek volt, menőnek számított, ma nem az, és azok a slágerek csak az ő nemzedékének maradtak meg, sem a nagyszülei, sem a gyermekei nem tudnak róluk. Példaként hozta fel a Gangnam Style című dél-koreai számot, amely pár éve nagyot ment, a leghallgatottabb sláger volt, viszont a mai fiatalok közül sokan mégsem ismerik. Ehhez képest például Beethoven 150 évig vezető zeneszerző volt.

Balogh Máté elmondta, hogy neki is az ad inspirációt, hogy a társadalmat formálhassa – mint minden művész számára. Keresi, hogy mik azok a formák, módok, amelyeken keresztül ezt meg lehet tenni. Úgy véli, hogy olyan darabokat kell írni, amelyek általános érvényűek, befogadhatóak, a közönségtől nem várható el, hogy minden információval rendelkezzen. Ugyanakkor lényeges az is, hogy ne csak aktuális, hanem korszakokon átívelő is legyen az adott mű.

Zajos világban kell kiérdemelni a figyelmet

Ez például sikerült Shakespeare-nek, manapság is telt házzal megy a Lear király vagy a Rómeó és Júlia. Olyan általános emberi kapcsolatokról, problémákról beszél, amelyek a mai életben is benne vannak, mint a szerelem vagy a testvérféltékenység. Az ember nem változik. Az irodalomban könnyebb az ilyen témákat megtalálni, a zenében nehezebb. Ezt kutatom, hogy miként lehet megtalálni az általános érvényűséget – folytatta a szakember.

Balogh Máté szerint egy rendkívül zajos világban kell kiérdemelni a figyelmet. Szerinte az a fajta zenehallgatási mód, amilyet a klasszikus zene igényel, hogy csendben ülünk és odafigyelünk, elmélyedünk, nem egy mai magatartás. Manapság sok mindenre figyelünk, a telefont nyomkodjuk, egyik információ jön a másik után az interneten, azaz sok inger ér minket. Ő is keresi azt, miként lehet a mai igények szerint szólni, pontosan ezért foglalkozik kicsi formákkal, rövid darabokkal. 

Félperces számok jöhetnek

Erre a könnyűzene is reagál – folytatta. Hozzátette, hogy manapság mindegyik szám 2-3-4 perces, ami régen nem így volt, például a 80-as években Dire Straitsnek vagy a Deep Purple-nek voltak 10 perces, sőt Mike Oldfieldnek 20 perces számai is. Ez ma elképzelhetetlen, és nem csak piaci okok miatt, hogy a rádiók nem játsszák le. A közönség rövid számokat igényel, és szerinte ez még extrémebb lesz a jövőben, lehet, hogy csak 30 másodperces számok lesznek.

Százkét darabot írt eddig

Az Erkel Ferenc-díjas, Junior Prima-díjas és kétszeres Artisjus-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa elmondta, hogy szülei révén csöppent bele a zene világába, sok hangszeren tanult. Aztán elkezdett komponálni, és először szerinte hallgathatatlan darabot készített, szerencsének mondta, hogy az el is veszett. Rájött, hogy a zeneszerzés is egy szakma, amit meg lehet tanulni. Dunaújvárosban ének-zenei általános iskolába járt, majd Pécsen művészeti középiskolába, ott döntötte el, hogy zeneszerzéssel szeretne foglalkozni.

Összeszámolta nemrég, hogy 102 darabot írt eddig, pedig azt hitte, hogy 50-nél tarthat. Szerinte szerencsés is meg nem is az a helyzet, hogy megrendelésekre dolgozik, és megkötik, hogy milyen hangszerre, milyen téma kapcsán kell zenét írnia. Úgy véli, hogy ez is egy szakma, egyfajta szolgáltatást nyújt. Persze van, ami kikívánkozna belőle, de nem sok ideje jut arra, hogy ezeket megalkossa. Megemlítette, hogy sok fiatal játszik fúvószenekarokban, és azért, hogy szélesítse a kínálatukat, írt nekik egy darabot – a hangzásban keletnémet autókat megjelenítve.