Az Európai Unió jövője is szóba került Dr. Mernyei Ákos előadásán

Dr. Mernyei Ákos fiatal hallgatósága előtt elmondta, jogászként végzett, már egyetemistaként is a nemzetközi vonal érdekelte, európai jogot az Erasmus program keretében Belgiumban, a Genti Egyetemen is tanult. A diploma megszerzése után ügyvédi irodában, a nemzetközi jogvitarendezés területén dolgozott, aztán gondolt egy nagyot, ösztöndíjat keresett. Bekapcsolódott az Európai Bizottság féléves gyakorlati programjába, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgatóságon kapott lehetőséget. 

– Szakmai alapon válogatott, nyelveket beszélő, ambiciózus, nyitott, fiatal társaságba kerültem, komoly szakmai élménnyel, sok tapasztalattal gazdagodtam – tette hozzá.

Az Európai Unió története kapcsán kifejtette, a II. világháború után gazdasági közösségként jött létre a munkaerő, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlásán alapulva. Időközben folyamatosan bővült, intézményi átalakuláson ment keresztül. Sajátos nemzetközi szervezet, melynek intézményi struktúrája a tagállamokra nézve kötelező döntéseket hoz. 

– Az Európai Bizottság a szakmai döntések előkészítője, az Európai Tanácsban pedig a tagállamok legfelső szintű vezetői találkoznak. Utóbbi félévente ülésezik, de vannak rendkívüli ülései is, például az orosz-ukrán háború miatt. A Tanácsban a szakminiszterek találkoznak, tesznek politikai állásfoglalást. Az Európai Parlament arra hivatott, hogy a képviselőket megválasztó lakosok, választópolgárok érdekeit képviselje. A jogalkotói triászon túl Luxemburgi székhellyel működik az Európai Bíróság, amelynek feladata az európai uniós jogviták rendezése. Az Európai Számvevőszék a közpénzek szabályszerű és gazdaságos elköltését ellenőrzi, az Európai Központi Bank pedig azoknak a tagállamoknak a monetáris politikáját irányítja, akiknek valutája az Euró – részletezte Dr. Mernyei Ákos. Hozzátette, az Európai Bizottság, ahol dolgozott, alapvetően politikamentes, közlekedésmérnökei, közgazdászai, jogászai az EU alapítószerződéseiben rögzített elvek mentén dolgozzák ki a szakmai elképzeléseket. 

– Nem kerekedik bábeli zűrzavar, mert a felek reflektálnak egymásra. Az Európai Bizottságot a nemzetközi összezártság teszi különlegessé. Ellenőrző szerepe is van, ha jogszabálysértést, kihágást észlel, akkor a tagállamok ellen kötelezettégszegési eljárást indít – tette hozzá, kiemelve, hogy az uniós gyakorlata alatt kiépített személyes kapcsolatait máig kamatoztatni tudja, akár jogi iskolásai javára is. 

Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét hatásai vannak személyes életünkre az uniós tagságnak, elmondta, érzékelhető vívmány, hogy elég a személyi igazolvány az utazásnál, hogy az Erasmus-program keretében uniós forrásból tanulhatunk egy másik ország egyetemén, ami később  versenyelőnyt jelent. Elismerik a diplomákat; egy itthon végzett fogorvos, vagy mérnök külföldön is vállalhat munkát, aztán hazahozhatja a külföldi tapasztalatot.

– Magyarország érdeke, hogy Románia és Bulgária is teljes jogú tagja legyen a schengeni térségnek. Fellendülne a régiós gazdaság, egyszerűsödne a határon túli magyarok anyaországgal való kapcsolattartása. Az EU bővítése kapcsán alapvető, hogy az érintett ország megfeleljen a konvergenciakritériumoknak, de vannak politikai szempontok is. Az unió nem lehet csak a leggazdagabb országok közössége, hiszen a szegényebbeké fontos piacot jelent, emellett a kohéziós politika elve a szegényebb régiók felzárkóztatása – sorolta dr. Mernyei Ákos, hangsúlyozva, hogy a bővítésnek komoly biztonságpolitikai vonatkozása is vannak. 

– Ha bizonyos államokat nem veszünk be az unióba, másfajta tájékozódási pontot keresnek. A Balkánnak ez Oroszország, esetleg Törökország lehet, amik egészen más értékalapon állnak. Nem szabadna késleltetni például Szerbia csatlakozását, mert a végén szövetséges helyett egy bizonytalan státusú szomszédot kapunk, ami ebben a kiélezett helyzetben (orosz-ukrán háború, közel-keleti konfliktus, balkáni puskaporos hordó) egyáltalán nem szerencsés – fűzte hozzá meglátásait a szakember. Leszögezte, a közelgő európai választásnak nagy a tétje: tud-e az unió tényező lenni a világpolitikában. 

– Egy korszak lezárult, és az EU-nak nincsen katonai érdekérvényesítő, önvédelmi képessége. A NATO megalakulásával az amerikaiakra bíztuk a védőernyő biztosítását, ráadásul Angela Merkel leköszönése óta nincs világos irányvonal sem. A békeidők után végigsöpört Európán a pénzügyi, a migrációs válság, majd a Covid. Aztán jött az energiaválság, most pedig a háború. A választások tétje, hogy tudunk egy irányt szabni, vagy hagyjuk, hogy sodródjunk a kétpólusú (amerikai-kínai) világrendben – részletezte. 

Szó esett a közelgő a soros magyar elnökségről, ami nagy lehetőség az országimázs erősítésére, illetve a magyar elképzelések, a iparstratégiai, energetikai prioritások előtérbe tolására.

Dr. Mernyei Ákos leszögezte, az unió jövőjét egyelőre bizonytalannak látja. 

– Minden közösség akkor működik jól, ha a tagjai jól érzik magukat benne. Egységet ott kell teremteni, ahol az mindenkinek az érdeke; a sokszínűséget megtartva, tiszteletben tartva, politikai témák helyett inkább a gazdaság terepén. Az unió versenyképességét, világpolitikai helyét is meg kellene erősíteni – fűzte hozzá.