2024.05.25. 15:03
Az igazi élmény, amikor újra magamhoz ölelhetem a családomat: Suhajda Szilárdra emlékezünk
Egy évvel ezelőtt, 2023. május 23-án indult el a világ legmagasabb csúcsára, a Mount Everestre a békéscsabai születésű és a városhoz való kötődését mindig büszkén vállaló Suhajda Szilárd, a magyar hegymászás történetének egyik legnagyobb alakja. A Mount Everesten csúcskísérlete közben eltűnt Suhajda Szilárdra emlékezve ezeknek a cikkeknek a segítségével idézzük fel rendkívül szuggesztív, közvetlen, kiváló személyiségét.
2012 márciusában egyik első interjújában arról számoltunk be, hogy Suhajda Szilárd azon nyáron a világ egyik legmagasabb csúcsa, a Himalája hegységrendszerben található 8080 méter magas Gasherbrum meghódítására készül társaival.
– Mindig is érdekeltek a nagy magasságok, a hegyek, de közelebbi kapcsolatba csak akkor kerültem ezzel a hobbival, amikor a békéscsabai Belvárosi gimnáziumban szerzett érettségi után Esztergomban tanultam a főiskolán – mondta el akkor Szilárd. Mint elárulta, kezdetben csak a Pilisben túrázott, majd egyre magasabb csúcsokra ért fel. Az elmúlt években elérte a 4810 méter magas Mont Blanc-t vagy a 4639 méterrel a tengerszint fölé magasodó Dufourspitze-t. A legveszélyesebb helyzetbe azonban addig nem ezeken a területeken került, hanem Ausztriában, amikor egy lavina velük együtt elsodorta a sátrukat és azt 150 méteren keresztül görgette maga előtt. Csodával határos módon azonban megmenekültek, mert a sátor megakadt egy fában, miközben természeti csapás egy egész erdőt letarolt.
Suhajda Szilárdot megerősítette az élmény
– Lehet, hogy furcsán hangzik, de engem inkább megerősített az élmény. Éreztem, hogy folytatnom kell a hegymászást – ecsetelte akkor Szilárd, aki számára nem volt egyszerű történet az sem, amikor a nagy szél miatt egyedül mászta meg a Svájcban található, 4 ezer méter fölötti Lagginhorn hegycsúcsot. Később derült ki, hogy néhány hónappal korábban egy hasonló expedíció során hat ember halt meg ugyanott.
– Sokan kérdezik, hogy miért csinálom – mondta akkor Suhajda Szilárd. – A szenvedély, a megszállottság egyaránt motivál, de a legemlékezetesebb pillanat mindig az, amikor a csúcsról, a felhők fölül láthatjuk a tájat.
Szilárd lépésről lépésre haladt előre, és ért el egyre komolyabb sikereket. Ezek közül is kiemelkedett, hogy 2019-ben első magyarként jutott fel a világ legnehezebben mászható nyolcezres csúcsára, a K2-re. Ezt követően néhány hónappal előadást tartott volt iskolájában, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban, illetve hírportálunkak is interjút adott az akor már Fóton élő kiváló sportember.
Mindig jó érzésekkel és izgatottan térek haza, hiszen Békéscsaba és az Alföld egész életemben kedves volt és kedves is marad nekem. A Belvárosi iskolában megtartott előadás pedig már csak azért is számított különlegesnek számomra, mert tizenkét évig én is ennek az intézménynek a padjait koptattam. A számítástechnikai teremnek ma is ugyanaz a miliője, mint amikor még én is odajártam, és a mosdók is hasonló érzéseket keltettek, mint akkoriban. Néhány másodperc alatt újra otthon éreztem magam. Örülök, hogy azt láthattam a fiatalokon, hogy érdekli őket, amiről beszélek, s hogy talán olyan témákat is érintek, amelyekről nem hallanak mindennap. Nagyon jóleső érzés volt, hogy sokan odajöttek hozzám az előadás után, hogy váltsunk még néhány szót.
Szívszorító pillanatok
„Ahogy sok ezren, mi is itthonról követtük a K2-expedíció útját, amelynek legdrámaibb pillanata az volt, amikor hegymászótársának, Klein Dávidnak vissza kellett fordulnia egészségügyi panaszai miatt. Mit érzett akkor?” – tettük fel a kérdést akkor neki.
Mint elmondta, szívszorító pillanatokat éltek át, és nagyon fájdalmas volt meghozni a döntést. A 7400 méteren eltöltött éjszaka után egyértelművé vált, hogy Dávid nincs rendben, ha négy kortynál több folyadékot megivott, minden kijött belőle.
– Ebben a magasságban minden testi probléma felerősödik, még az egészséges szervezettel is brutális dolgokat képes művelni a környezet – fogalmazott. – Amikor Dávid kimondta a döntését, megkérdeztem, hogy vele menjek-e, de kategorikusan visszautasította ezt a lehetőséget. Látta, hogy sikerülhet felérnem a csúcsra, ezért önzetlenül a visszafordulás mellett határozott. Nyilván fájt, hogy a közös álom megvalósítását nem együtt visszük véghez, de Dávid a saját ambícióit félretéve, így maximalizálta az expedíció esélyeit. Ahogy az egészségi állapota engedte, igyekezett minél gyorsabban leérni az alaptáborba, hogy tartsa velem rádión a kapcsolatot. Ő már járt 8700 méteren, így tudta, hogy mi vár rám a K2 csúcsának közvetlen közelében. Az ott valóban egy egészen más dimenzió, egy egészen más magassági zóna, és szükség van a jó tanácsra, a jó szóra. S bár egyedül álltam fent a csúcson, mégsem vált egyénivé a siker. A közös erőfeszítés, a közös álom megvalósítása volt ez, amiben Dávidnak és a háttércsapatnak egyaránt kulcsszerepe volt. Érdekes, hogy hegymászótársam bár feljutott már négy 8000 méter feletti csúcsra, kettőre első magyarként, mégis ezt nevezi a legsikeresebb expedíciójának.
Szilárd elárulta, amikor a feleségére, Timire és kisfiukra, Somára gondolt, az még inkább erőt adott, még eltökéltebbé, kitartóbbá tette.
– Azt éreztem, hogy ha már ilyen hosszú ideig, két hónapig távol vagyok tőlük és elmegyek a világ végére, akkor ezt az időt tényleg minden erőmmel kötelességem kihasználni. Az ember gyakran hazagondol, hazavágyik, hiszen nem minden perc örömmászás, rengeteg a nehézség is a hegyen. Hiányzik a családja, de ha jól tudja a helyzetet kezelni, a tudat, hogy hazavárják, inkább átlendíti a holtpontokon – mesélt érzéseiről.
„Nem hős vagyok, csak egy mászó, akinek sikerült”
A békéscsabai fiatalembert arról is megkérdeztük, hogy milyen érzés számára, hogy hegymászó-történelmet írt.
Hízelgő a státusz, de mindenki tudja, hogy egy hosszú történet végére értünk. Soha nem az motivált, hogy magyar állampolgár még nem mászta meg a K2-t, sokkal inkább az, hogy egy ikonikus hegyről van szó, ami az alpinizmus szimbolikus hegycsúcsa. Amikor 2014- ben fent jártam a Broad Peaken és láttam a K2-t, teljesen rabul ejtett. Hogy első magyar lehettem a csúcson, az csak a bónusz. Az óriási hegyek között mindig ráébred az ember, hogy mennyire jelentéktelen. Nem hős vagyok, csak egy mászó, akinek sikerült, és túl is élte.
„Így, és csak így nyer értelmet minden”
2022-ben Szilárd ismét mesterséges oxigén és serpák segítsége nélkül sikeresen elérte Földünk negyedik legmagasabb pontját, a Lhoce 8516 méteres csúcsát. A sportoló expedíciója része volt az úgynevezett The Big Five kihívásnak, amelynek során szerette volna megmászni Földünk öt legmagasabb pontját. Ezzel kapcsolatos tavalyi podcast-beszélgetésünkön elmondta, amikor egy évvel korábban felért a Lhoce 8516 méteres csúcsára, teljes mértékben meg tudta élni a pillanatot.
Ott volt az Everest a nyereg másik oldalán. Nagyon inspirálóan hatott rám, hogy ott van karnyújtásnyira a jövőbeni célom. Aznap volt édesapám 70. születésnapja, neki énekeltem a csúcson, és videóüzeneteket készítettem. Ahhoz képest, hogy egy magas nyolcezresen, 8500 méter feletti csúcson voltam, fantasztikus dolog, hogy meg tudtam élni a csúcsra érkezés pillanatát...
Hírportálunk korábbi, expedíció utáni kérdésére, hogy mit jelent számára a siker, úgy fogalmazott, a Lhoce sikeres megmászása egy fontos lépés volt az Everest felé.
„A csúcsra érve egyébként sok minden kavarog az emberben, de az igazán euforikus élményt a hazaérkezés pillanata jelenti, amikor újra magamhoz ölelhetem a családomat, akiktől rengeteg erőt és támogatást kapok. Így, és csak így nyer értelmet minden.”
