Sztraka Ernőről nevezhetik el az általa tervezett hidat – videóval

Fontos megfelelő, méltó módon emlékezni azokra a nagyságokra, akik sokat tettek a városért, azért, hogy ilyenné válhasson az elmúlt évszázadok során – mondta Opauszki Zoltán. Kiemelte, hogy Sztraka Ernő egykori építész, városrendező, városi mérnök rendkívül gazdag örökséget hagyott Békéscsabára, ő tervezte a városházát, a liget parkosítását, illetve a Kiss Ernő és a Kórház utcákat összekötő híd tervei ugyancsak neki köszönhetők.

Békéscsaba díszpolgárának választották

Hozzátette: bár néhány éve Sztraka Ernő Békéscsaba díszpolgára is – amelyet szintén ő kezdeményezett –, eddig nem neveztek el róla semmilyen közterületet, létesítményt. Ezért indítványozta azt a települési értéktár-bizottság számára a Fidesz-KDNP-frakció nevében, hogy a Kiss Ernő és Kórház utcákat összekötő híd viselhesse Sztraka Ernő nevét. Úgy véli, hogy ezzel egy régóta fennálló tartozást róhat le az önkormányzat, Békéscsaba.

Mint mondta, a települési értéktár-bizottság után az úgynevezett földrajzinév-munkacsoport is támogatta ezt. A városi közgyűlés ülésén hoztak egy közbenső döntést, az elnevezéssel kapcsolatos szándékot kifüggesztik a városházán, és amennyiben nem jön ellenvetés, a grémium a legközelebbi ülésén hozhat végleges határozatot a kérdésben.

Réthy Pálról nevezhetik el a Deák utcai kishidat

Opauszki Zoltán hangsúlyozta, hogy van ezt követően is feladata ebben a témakörben a városnak, ugyanis továbbra is akad számos olyan jeles személyisége Békéscsabának, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a település jól élhető és vonzó legyen, és akiről eddig nem emlékeztek meg kellő módon, méltósággal. Példaként hozta fel, hogy felmerült, hogy az újjáépülő Deák utcai kishidat nevezzék el Réthy Pálról, aki ugyancsak sokat tett Békéscsabáért.

Szarvas Péter polgármester a grémium ülésén elmondta, egyetért azzal, hogy hidat nevezzenek el Sztraka Ernőről. Úgy véli, érdemes a másik békéscsabai nagyságról, a kórházalapító orvosról, Réthy Pálról is elnevezni akár egy hidat. Kérte, hogy készítsenek a települési értéktár-bizottság ülésére egy előterjesztést, hogy nevezzék el a Deák és a József Attila utcákat összekötő, most újjáépülő hidat Réthy Pálról.

Kereken 145 éve adták át az úgynevezett vashidat

A mai Kiss Ernő és Kórház utcák között épült meg az első, Élővíz-csatorna felett átívelő híd az 1700-as évek második felében, amely feltehetően fából készült, akkor a liget helyén még evangélikus és katolikus temető volt – írta Kis Béla Podmaniczky-díjas építész, műemlékvédelmi szakmérnök, egykori városépítész. Ennek helyére tervezte meg az úgynevezett vashidat Sztraka Ernő az akkori vezetés felkérésére, 1879-ben, 145 éve. 

A helyi újságok 1879. október 21-én tudósítottak arról, hogy a vashidat Orosz János államépítészeti főmérnök, Eördögh Frigyes járási szolgabíró, Szemián Sámuel főjegyző, Lepény Pál bíró és Sztraka Ernő városi mérnök, mint minőségellenőrző bizottság tagjai forgalomra alkalmasnak találták. A híd első jelentősebb felújítására 1926-ban kerítettek sort, ekkor az eredeti fapalló járófelületet lecserélték. 

A vashíd a Sztraka Ernő által megtervezett formában 1962-ig szolgálta a forgalmat, de ekkor már rég nem felelt meg az igényeknek, elkerülhetetlenné vált az átépítése. A régi híd szépségéből semmi sem maradt fenn, a hangulatos képét adó részletek nyomtalanul eltűntek, teljesen jellegtelenné vált. Viszont pár éve, a Munkácsy Negyed kialakítását célzó projekt keretében látványában csaknem teljesen azonos formában született újjá, újult meg a híd.

Három évtizeden át volt a város mérnöke Sztraka Ernő

Sztraka Ernő 1830-ban született és 1906-ban hunyt el Békéscsabán, 1861-től három évtizeden keresztül volt a város mérnöke. A nevéhez köthető többek között a Fiume hotel, az első téglajárda a mai Andrássy úton, a városháza, a mai Ibsen Ház, a jaminai evangélikus templom, a Jókai színház építésének irányítása, a kórház tervezése és építése, a Petőfi liget vagy az első artézi kút a Kossuth téren – írták a BékésWiki és Békéscsaba honlapján Sztraka Ernőről és munkásságáról.