Georg Spöttle politika húzta szögesdrótokról, mesterséges határokról

A lovagrend nyári szabadegyetemének keretében tartott előadásán Georg Spöttle több példát is felhozott arra, hogyan húz át szögesdrótot a politika nemzeteken, nyelveken.

– Elsőkézből tudom, az arabok átérzik, milyen, amikor nagyhatalmak döntenek országok, népek sorsáról, hiszen a britek, franciák is vonalzóval húzták meg a határokat náluk, nem törődve mással, csak érdekeikkel. Ugyanígy darabolták fel Magyarországot is 1920-ban. Az emberek idegenként kezdték érezni magukat a saját hazájukban, főként Ceaușescu alatt lett élhetetlen Erdély, Székelyföld és a Szórvány – emlékeztetett a szakértő. Hozzátette, Németország is elszenvedte Európa újrarajzolását.

– Édesanyám Danzigban, Kelet-Poroszországban született, ami most Lengyelországhoz tartozik. A lengyelek azt mondták, örökre leszámolnak a német kisebbséggel. Amikor megkezdődtek az első vérengzések '45 januárjában, a mínusz 20 fok dacára sokan elmenekültek – részletezte. Az arab világból is hozott példát; elmondta, a Palesztinában kialakuló hatalmi vákuumot a britek használták ki. Katonai bázisokat létesítettek, a halászó, kereskedő palesztin emberek csak azt vették észre, hogy kitűzik körülöttük a brit zászlót, Palesztina brit protekturátussá vált. Közben elindult a cionista mozgalom, a zsidóság egy része vissza szeretett volna térni a Szentföldre. 

– Hitler őrületének, a holokausztnak a kezdetekor sok európai zsidó igyekezett kitelepülni Palesztinába, strómanokon keresztül fölvásárolták a földeket. Arra készültek, hogy kikiáltják a szuverén Izraelt. A legtöbben titokban érkeztek, s amikor a britek vegzálni kezdték őket, létrehoztak két félkatonai szervezetet is – ismertette a történéseket, köztük Izrael 1948-as kikiáltását. Beszélt az arab-izraeli háborúról, egykori tanára emlékeiről is, aki Jordániában ment reggel iskolába, este meg már Izraelben vacsorázott.

Georg Spöttle kitért a gázai övezetben zajló konfliktusokra is

Georg Spöttle érintette a gázai övezetben zajló konfliktusokat is, beszélt Ciszjordániáról, a Hámászról, a száz kilométeres alagútrendszerről, a föld alatti fegyverraktárakról, amelyeket sem radarok, sem műholdak nem látnak; állam az államban. Hangsúlyozta, az ellenállái mozgalom a legprecízebb eszközökkel gyártott rakétákat, páncéltörőket német segítséggel úgy, hogy jó minőségű vízvezetékcsöveket rendelt. A németek adtak is, de feldarabolás, rakétatestté válás lett a sorsuk.

Háború és békétlenség már a biblikus időkben is

– A háború és a békétlenség eredete visszanyúlik a biblikus időkig. Ha már mesterséges határokról beszélünk, érdekes az indiai szubkontinens 1847-es felosztása is, Kasmír, Kelet-Pakisztán, Banglades helyzete –  fejtegette, aztán Németország térképét mutatta meg, mely miután elbukta a II. világháborút, zónákra darabolódott. Lett szovjet szektor (későbbi NDK) és a brit, francia, amerikai zónákból egyesülő NSZK. Kettészakították Berlint, a város nyugati része sötétségbe borult. A biztonságpolitikai szakértő több sztorit mesélt a falon történő átjutási kíséretekről, a forrósodó hidegháborúról.

Aztán az orosz-ukrán konfliktusra tért, elmondta, külön engedéllyel ellátogatott a frontra. Röviden beszámolt mariupoli élményeiről, ahol 72 ezer ember maradt fedél nélkül, de a polgármester már akkor elkezdte az újjáépítést, amikor a tengerparton még folytak a harcok.