Koordináló szerepet szán a vármegyének Molnár Sándor

– Többször elhangzott, hogy európai uniós és helyi szinten mi lehet a tétje a választásoknak. De mi lehet a tétje vármegyei kitekintésben?

– Békés vármegye gazdasági helyzete sokat javult az elmúlt időszakban, de látjuk, hogy van még tennivalónk. A fejlődés érdekében megfelelő gazdaságfejlesztésre és infrastruktúra-fejlesztésre van szükség, és nemcsak vármegyei, hanem régiós szinten. Több olyan ügy is van, amelyeket nem lehet csak vármegyei szinten kezelni, közös célokat kell megfogalmazni, együtt kell működni a kormánnyal és a többi vármegyével.

– Milyen ügyekre gondol?

– Ilyen a vízgazdálkodás és az öntözés. A földrajzi elhelyezkedés miatt Békés vármegyén átfolynak a folyók, amelyek vizét lehetne hasznosítani. Ennek szabályozása, átgondolása, a víz felhasználása régiós szinten lehet hatékony a Tisza és a Körösök bevonásával.

A közútfejlesztés terén beszélni kell az M47-esről, amely három vármegyét érintene, Békéscsabán, Békés vármegyén keresztül kötné össze Szegedet és Debrecent. Jelentős autógyárak, a BYD és a BMW települnek ezekbe a városokba, ami Békés vármegye számára ugyancsak óriási lehetőséget jelent, hiszen meg lehet célozni azokat a befektetőket, akik ezekbe a gyárakba – illetve az M44-esen keresztül a kecskeméti Mercedes-gyárba – szállítanak be, hiszen itt még van munkaerő felvételére lehetőség.

A mezőgazdaság értékteremtő jellegének növelése szintén lényeges, minél magasabb feldolgozottságú termékekkel kell előállni. Itt van például az ukrán gabona miatti helyzet, alternatív lehetőségeket kell kínálni a gazdáknak. Vármegyei szintű koordinációval, az Agrárminisztériummal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen ki lehet dolgozni egy vármegye specifikus programot, amely utat mutat a kistermelőknek és a nagyobb gazdáknak is, hogy a termékeik piacra hozásában változást érhessenek el, több lábon állva biztos legyen a megélhetésük.

Az idegenforgalom tekintetében az aktív és természetközeli turizmusban nagy lehetőségek rejlenek. Vannak húzóágazatok, amelyek vonzzák a turistákat így is, ott vannak Gyula fejlesztései, valamint Békéscsaba szintén komolyat lépett előre. De a vidéki térségeket is be kell vonni, rá kell kötni ezekre az attrakciókra, hiszen vannak olyan értékek a vármegyében, amelyeket be kell mutatni. Ebben is összehangoltságra, rendszerbe való illesztésre van szükség.

Egyre fontosabb szempont, egyre többet kell foglalkozni a klímaváltozással. Aktualizálni kell a korábban elkészített vármegyei klímastratégiát. Itt, Békés vármegyében még inkább érezni a nyári forróság, az aszály hatásait, a kiszámíthatatlan csapadékeloszlást. Egyik megoldása lehet a fásítás és erdőtelepítés, amiben több település és a kormány is tett már lépéseket. El lehetne indítani egy olyan programot, amellyel a régi fasorok visszatelepíthetők, így megfelelő klimatikus változások és viszonyok érhetők el. Ezeket helyben koordinálva, a közmunkaprogrammal összeillesztve meg lehet valósítani.

A vármegye a TOP Plusz keretében létrejövő fejlesztések megvalósításában is fontos szerepet vállal. Ezeket is érdemes lenne minél inkább összehangolni, arra ösztönözni a településeket, hogy ne pontszerű beruházásokban gondolkozzanak, hanem azokkal akár segítsék egymást is, akár hassanak a szomszédos településekre is, legyen szó például szociális ellátásról vagy turizmusról.

Nagy lehetőséget látok a határmentiségben. Aradon, Temesváron és Nagyváradon olyan gazdasági fejlesztések valósulnak meg, amelyekben Békés vármegye szerepét tovább kell növelni. Ehhez még több partnert kell keresni a határ túloldalán. És sok olyan cél van, amelyekben a határon túliakkal is együtt kell tudni működni, példa erre a közútfejlesztés, de akár lehet a klímastratégia megvalósítása is.

– Kilenc éven át vezette polgármesterként Vésztőt, előtte hét évig volt a település városmenedzsere. Miben lehet más egy vármegyei, mint egy települési önkormányzat irányítása?

– Egy települési önkormányzat vezetése szerteágazóbb. Egy polgármester akkor tud jól dolgozni, ha mindenhez ért, vagy ha nagyon jó szakembereket vesz maga köré. Szervezni kell a közfoglalkoztatást, helyi fejlesztéseket kell meghatározni, szinte pénzügyesnek és műszakisnak is kell lennie egyszerre. Polgármesterként sok tapasztalatot, gyakorlatot szereztem, rengeteg pályázatot készítettünk elő és valósítottunk meg, illetve sok kapcsolatot építettem ki. Ezeket mind szeretném kamatoztatni. 

– A vármegyei önkormányzatok feladata elsődlegesen a területfejlesztés, a területrendezés. Békés vármegye abban a tekintetben szinte egyedülálló, hogy itt nagy figyelmet fordítanak az értékekre, nemzetiségekre is, például a Vármegyenap kapcsán, de civil szervezeteket szintén támogatnak, ösztöndíjat ugyancsak biztosítanak a fiataloknak. 

– Csak a fejlesztések önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy Békés vármegye vonzó, élhető legyen. Fontos a közösségek építése és azok fenntartása. A kisközösségi formák újraélesztésére kell koncentrálni, és ebben feladatot kell vállalnia a vármegyei önkormányzatnak is, az egyes településeken közös akciókat megfogalmazva, támogatva. A helyben tevékeny közösségeket támogatni kell, akár pénzügyileg, akár szakmailag. És bár mindenhol megvannak az értéket őrző, értéket teremtő közösségek, fontos Békés vármegye sokszínűségét összefoglalóan is bemutatni, ezeknek a kezdeményezéseknek jelentősebb színteret kell adni. Ebben eddig is nagy szerepe volt a vármegye önkormányzatának, és a jövőben is nagy lesz, gondolva csak a Vármegyenapra.

– A Fidesz-KDNP vármegyei listáján vannak régi és új nevek egyaránt. Hogyan állt össze a lista?

– Az volt a cél, hogy a vármegye minden részéből legyenek majd Fidesz-KDNP-s képviselők a közgyűlésben. A négy választókerületből nagyjából egyforma arányban és elosztásban érkeztek a jelöltek, vannak köztük ugyanúgy kistelepülési polgármesterek, mint városi képviselők. Azaz minden településtípus képviselteti magát a listán, és a jelöltek az önkormányzatiság területén kellő tapasztalattal bírnak. A listán előkelő helyen szerepel a két jelenlegi alelnök, Szebellédi Zoltán és Szegedi Balázs is.

Rengeteg beruházást menedzselt

Molnár Sándor Medgyesegyházán született. Számos végzettséggel rendelkezik: villamosmérnök, vidékfejlesztési agrármérnök, mérnöktanár, közösségfejlesztő közművelődési szakember. Hét éven át dolgozott Vésztőn városmenedzserként, majd kilenc esztendőn át polgármesterként vezette a települést. Ebben az időszakban a városban rengeteg beruházást készítettek elő, valósítottak meg. Jelenleg a Dareh Bázis Hulladékgazdálkodási Nonprofit Zrt. általános igazgatója.