Orbán Viktor adta át a felújított Tisza-kastélyt Geszten – galériával, videókkal

Orbán Viktor miniszterelnök a Tisza-kastély átadóján elmondta, Trianon után a nemzet nem a beletörődést választotta, hanem a küzdelmet és a túlélést. Sőt a nemzet többre képes, képes arra is, hogy kinyilvánítsa határtalan élni akarását és összetartozását, és hálával adózzon annak a családnak, amely olyan sokat adott neki. Egy tartozást rónak le azzal, hogy a Tisza család otthonáról és a család nyughelyéről méltó módon gondoskodnak.

Orbán Viktor: magyar az, akinek fáj Trianon

Beszédében jelezte, hogy a Tisza család a törökök ellen is harcolt, a Magyar Királyság utolsó sikeres korszaka pedig elválaszthatatlan tőlük. Emlékeztetett: Tisza István halála egy történelmi korszak fájdalmas végét is jelentette, 104 éve igazságtalan diktátumot kapott a nemzet a nyakába. Odalett a magyar ipar és termőföld színe-java, határon túlra kerültek a kulturális értékek.

– Magyar az, akinek a Trianonnal kapott nemzeti seb a legjobban fáj. A trianoni diktátum nemzetünk halálát célozta, el akartak temetni minket – szögezte le Orbán Viktor. – A haza jó gazdáit eltették láb alól vagy menekülésre kényszerítették. Hazánkat a legsötétebb órán olyan emberek kezére adták, akikről száz évvel később is nehéz eldönteni, hogy rossz szándékuk vagy alkalmatlanságuk miatt voltak nagyobb csapás az országra nézve.

Bele kellett masírozni a háborúba

A miniszterelnök elmondta, Trianont egy olyan háború okozta, amelyből nem volt lehetőség kimaradni, illetve amelyet Tisza István ellenzett. Bécsben akkor is tele volt a padlás háborús uszítókkal, Magyarországnak a háborúba bele kellett masíroznia. A háborút lezáró diktátumok pedig nem megnyugvást, hanem újabb dúlást hoztak a Kárpát-medencébe. Új országok jöttek létre, és jóval nagyobb etnikai feszültségek lángoltak fel, mint amilyenek az egykori Monarchiában voltak.

A kormányfő szerint akármilyen borúsak is ma a Közép-Európa feletti felhők, a szélén ki-kikandikál a reményt adó fénysugár. Kijelentette: a Kárpát-medencei népek akarata egyértelmű, nem akarnak feláldozható vazallusok lenni a nagyhatalmak sakktábláján. Orbán Viktor szerint mára az is világossá vált, hogy az itt élő népeknek a szuverenitásukért a magyarokkal együtt kell megküzdeniük.

Ma ugyanaz a veszély fenyeget

– Közép-Európát ma ugyanaz a veszély fenyegeti, mint 110 évvel ezelőtt. Egy birodalmi érdek háborúba akar sodorni minket – húzta alá a miniszterelnök. Leszögezte, hogy a háború mindig emberi döntések következménye, és arra kell vállalkozni, ami Tisza Istvánnak nem sikerült: megakadályozni Magyarország részvételét egy újabb európai háborúban.

Geszten, szimbolikus helyen emlékeztek

Nagy kérdőjel előtt áll az egész emberiség, de e kérdőjel senkire nézve sem lehet félelmetesebb, mint reánk, a mi kultúránkra, a mi nemzeti létünkre nézve – idézte gróf Tisza István egykori miniszterelnök az első világháború előtt három évvel írt gondolatait beszédében dr. Kovács József országgyűlési képviselő. Hangsúlyozta: Geszten, a felújított Tisza-kastélynál, azaz szimbolikus helyen emlékeznek meg a nemzeti összetartozás napjáról.

Két miniszterelnököt adott a Tisza család

A Tisza-kastélyt 1761 és 1772 között borosjenői Tisza László építtette, az utolsó családtag pedig 1944-ben hagyta el. A falai között megfordult Arany János – aki Tisza Domokost tanította –, Mikszáth Kálmán, Jókai Mór, aki A kőszívű ember fiai című regényének főhőseit Tisza Lajosról és gyermekeiről, Tisza Lászlóról, Tisza Kálmánról és gróf Tisza Lajosról mintázta. Tisza Lajos 1883-ban kapott grófi címet Szeged újjáépítéséért, amelyet 1897-ben Tisza Kálmán gyermekeire hagyott.

Ismertette: Tisza Kálmán 1875 és 1890 között volt Magyarország miniszterelnöke, ebben az időszakban nagyon sokat fejlődött az ország. Gróf Tisza István két ízben, 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt miniszterelnök, valamint házelnök is volt. Neki – édesapjával ellentétben – vészterhes idők jutottak. 1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom végén gyilkolták meg. Emberi és politikai nagyságát Széchenyi Istvánhoz, Kossuth Lajoshoz, Deák Ferenchez hasonlítják.

Nemzeti emlékhelyet avattak

,,A világtörténelem mérlegének serpenyőjébe dobattunk, és saját súlyunktól függ, hogy e serpenyő mily eredményt fog mutatni” – idézte közösségi oldalán Tisza Istvánt Lázár János építési és közlekedési miniszter. Mint írta, június 4-e a Nemzeti Összetartozás Napja, Tisza Kálmán és Tisza István otthonában nemzeti emlékhelyet avatunk. 

Húszmilliárd forint értékben zajlottak beruházások Geszten

2016-tól napjainkig megújultak az idevezető utak, megújult a Tisza-kripta, amely a két miniszterelnök mellett gróf Tisza Lajos nyughelye is – mondta dr. Kovács József, majd sorolta, hogy rendbe tették a kastélyparkot, az inaslakot, a vendégházat, az Arany János házat, valamint építettek óvodát, általános iskolát, tornacsarnokot, megújították a református templomot – összesen mintegy 20 milliárd forint értékben. Az országgyűlési képviselő köszönetet mondott a kormánynak, hogy a kegyhelyen méltó módon adózhatnak a Tisza család emléke előtt. 

Nyolcéves fejlesztési program zárul le

Lezárul Geszt és térségének nyolcéves fejlesztési programja – ismertette az MTI-hez eljuttatott közleményében az Építési és Közlekedési Minisztérium. Az egykor két miniszterelnöknek is otthont adó településen új általános iskola, óvoda és tornaterem épült, megújult a templom, de sor került bel- és külterületi utak felújítására, valamint a Tisza család otthonaként szolgáló épületegyüttes kulturális és turisztikai célú rekonstrukciójára.

Hangsúlyozták: az elmúlt nyolc évben több mint 20 milliárd forint értékben hajtott végre fejlesztéseket a kormány Geszten és térségében, ami a település turisztikai vonzerejének növelésén keresztül segíti a munkahelyteremtést és a helyi vállalkozások megerősödését.

Iskola és óvoda épült, utakat újítottak fel

A kormány 2019 és 2021 között összesen 660 millió forinttal támogatta a Geszti Református Egyházközség templomának, parókiájának és gyülekezeti házának felújítását. 2017-ben közel száz diák kezdhette meg a tanulmányait az új geszti általános iskolában; de konyhával, étkezővel ellátott kétcsoportos óvoda, valamint egy tornaterem is épült. A két beruházásra a kormány 1,1 milliárd forintot fordított.

2016-ban újították fel a Geszt és Nagygyanté közötti országutat 13,2 kilométeren, a beruházás teljes költsége 3,2 milliárd forint volt. A településen további útfelújítások zajlottak, körforgalom és parkoló szintén épült, megújult többek között az Arany János, a József Attila és a Szabadság utcák burkolata. 

Helyreállították a geszti Tisza-kastélyt

A térség turisztikai vonzerejének növelését segíti a Tisza család otthonának felújítása. Az egykor két miniszterelnöknek és családjaiknak otthont adó épületegyüttes felújításáról 2016-ban a Miniszterelnökség javaslatára döntött a kormány. A kabinet 2017-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak nyilvánította a projektet, amelynek koordinálására 2019-ben külön kormánybiztost is kinevezett Lázár János személyben.

Az összesen mintegy 13,5 milliárd forint értékű beruházás célja az épületegyüttes eredeti állapotnak megfelelő helyreállítása volt, ami műszaki és esztétikai felújítást, illetve tartalmi, szolgáltatási megújulást egyaránt megkívánt. Az épületekhez kapcsolódóan 20 hektár területen újult meg a park, amely a jövőben számos szabadidős és szabadtéri programhoz biztosít lehetőséget.

Ezer négyzetméteres kiállítást alakítottak ki

A Tisza család és a korabeli Magyarország történetét négy jellemző témakör – a politika, az egyház, a család és a kultúra – mentén szervezett, összesen 25 helyszínt magába foglaló, 1000 négyzetméter területű állandó kiállítás mutatja be. A tárlaton a magyar kiállítóterekben eddig még be nem mutatott kordokumentumok és műtárgyak láthatóak.

A munkálatok keretében szálláshelyet is fejlesztettek: Arany János Vendégház néven 28 szobát, illetve 50 látogató befogadására képes étkezőt alakítottak ki a hazai és nemzetközi vendégek számára. A beruházás mindezeken kívül magában foglalta az Arany János emlékház, illetve a településen kívül található Tisza-kripta rekonstrukcióját, valamint a hozzá tartozó út felújítását is.

Az Országgyűlés 2017-ben arról döntött, hogy a Tisza család otthonául szolgáló épületegyüttest a felújítást követően a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja, hogy az egyház az ingatlanban oktatási és továbbképzési központot működtessen, valamint örökségvédelmi és turisztikai tevékenységet lásson el.