Százezrével rajzottak a kérészek: korán és intenzíven zajlott a tiszavirágzás

A nemzeti park keddi beszámolójából kiderült, hogy a Kettős-Körösön Köröstarcsánál és Körösladánynál – ahol a korábbi években alig-alig volt tiszavirágzás – idén tömeges, százezres egyedszámban rajzottak a kérészek. A mezőberényi hídnál is több tízezres mennyiség vonult május utolsó napjaiban. Gyomaendrődön és térségében viszont a korábbi évekhez képest jóval gyengébb volt a rajzás, csupán napi néhány száz példányt figyeltek meg. A Hortobágy-Berettyón és a Berettyón pedig nem észleltek tiszavirágzást.

Megtudtuk: a Fekete-Körösön is szokatlanul korán, már május 26-án kezdődött és egy egész héten át tartott a kérészek rajzása, melynek intenzitása nem érte el az elmúlt években megszokottat. A korai rajzás kiváltó oka minden bizonnyal itt is az ilyenkor szokásosnál jóval melegebb, 22-23 Celsius-fokos vízhőmérséklet volt.

A kérészek tízezrével rajzani kezdtek

A Maros apátfalvi illetve makói szakaszán már május utolsó hetében lehetett látni néhány tiszavirágot. A tömeges rajzás május 31-én este zajlott, ekkor álltak össze úgy az időjárási körülmények, hogy a kérészek tízezrével rajzani kezdtek. A tömeges tiszavirágzás látványa ráadásul szép felhőformákkal tarkított, gyönyörű naplementével társult, így csodálatos látványt nyújtott. A kérészek a makói Maros-hidat is ellepték, s a híd alatt és fölött is tízezres nagyságrendben röpültek át. Sokan a hídon állva figyelték a megkapó jelenséget. A parti fákon, növényeken, de még az érdeklődő emberek ruháin is produkáltak vedlést a kérészek. Azután még napokig lehetett látni a növényzeten lógó, rengeteg levedlett kérészbőrt, mintegy emlékeként ennek az idei különleges és a szokásosnál jóval intenzívebb, látványosabb tiszavirágzásnak.

A tiszavirágok életciklusa különleges

Ismertették: a tiszavirágok életciklusa rendkívül különleges. A nőstények által lerakott peték a vízben lárvává alakulnak, s csak három év elteltével fejlődnek imágókká. Ekkor a felszínre jönnek, s csupán egynapos, néhány órás élet vár rájuk. A hím példányok a párzás után nem sokkal, általában már naplemente után elpusztulnak. A nőstények kicsit tovább élnek, folyásiránnyal szemben, a folyó felsőbb szakaszaira repülnek, s ott lerakják megtermékenyített petéiket. Innen aztán a folyó lejjebb sodorja a petéket ugyanarra a szakaszra, ahonnan a rovarok eredetileg kirajzottak.

Ilyen korán még nem fordult elő a tiszavirágzás

A tömeges tiszavirágzás általában június 10-15. között zajlik. Volt már példa június 9-i rajzásra is, de ilyen korai dátumok, mint az idén, eddig még nem fordultak elő. A kérészrajzás megfigyelésében, a helyszínek és mennyiségek dokumentálásában a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait a természetjárók és a horgászok is rendszeresen segítik – tette hozzá végül a nemzeti park.