Határok ide vagy oda: mi magyarok egy közösséghez, egy néphez és egy nemzethez tartozunk – galériával

A megjelenteket elsőként Botyánszki Pál, a város polgármestere köszöntötte. Majd Horváth-Gazsó Adrienn, a művelődési bizottság elnöke kiemelte, június 4-én arra emlékezünk, hogy határok ide vagy oda, mi magyarok egy közösséghez, egy néphez és egy nemzethez tartozunk. 

A program főszónoka Surján László, a Charta XXI. Megbékélés Mozgalom kezdeményezője és elnöke volt. Beszédét a 8 órai újság 1930. június 4-ei számából választott idézettel kezdte – szemlélteve, hogy ez az igazságtalan és következményei tekintetében máíg ható döntés – az általa kiváltott fájdalom és gyász következtében – hogyan viheti tévútra mind az egyéni embert, mind pedig a közösséget. A jogos fájdalom mellett is meg kell szólítani minden együttműködésre és megbékélésre kész jó szándékú embert. Bővíteni kell térségünk nemzetei közötti társnemzeti együttélés köreit.

A rendezvény házigazdája Harangozó Imre, az Újkígyósért Közalapítvány kuratóriumi elnöke zárszavában megemlékezett róla, hogy a 104 évvel ezelőtti döntés következtében szétszakított családok sokasága élt Újkígyóson. Mint mondotta: 

– Szép és méltó megemlékezés ez a miénk! Köszönet mindenkinek, akinek része volt / van a megvalósításában! Valamiért nekem az egész idő alatt Babits keveset idézett, múlhatatlan sorai jártak a fejemben. Talán mert éppen a lényeget ragadják meg: „Álmodj, lelkem, álmodjad hazámat, / mely nem szorul fegyverre, se vértre, / mert nem holt rög, hanem élő lélek...”

A megemlékezést a Zsibavirág Énekegyüttes (népdal), Iván László tanuló (vers), Farkas Tamás (szóló tánc), a Galiba Táncegyüttes (néptánc) és dr. Gurbity Gábor (tárogató) tették emlékezetesebbé. Az ünnepi program zárásaként elhelyezték az emlékezés virágait, mécseseit a Nemzeti Összetartozás emlékműnél.