Így mentik meg Vésztő-Mágor értékét, a régészeti látványszelvényt

A Körös-vidéken több hosszú távú, nemzetközi régészeti program is zajlik, amelynek köszönhetően ez a térség a világ egyik leginkább kutatott területe – kezdte dr. Gyucha Attila, megemlítve Vésztő-Mágor mellett Tarhost, Csökmőt és Békést is, mint idei régészeti kutatásaik célterületeit. Bár ezek a projektek különböző témákat kutatnak az újkőkortól a bronzkorig, közös bennük, hogy vésztői központtal működnek, közösen használják és fejlesztik felszerelésüket, illetve, hogy a terepi és elemző munkáknál is rendszeresen segítik egymást. Emellett a 2016-ban életre hívott Körös Konzorcium égisze alatt egy-egy komolyabb cél érdekében hosszabb időre egyesítik is erejüket.

A Vésztő-Mágor Állagmegóvási és Kiállítási Program esetében is ez történt, amelyet négy nemzetközi kutatási program vezetője 2021-ben alapított. Ez a projekt a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen lévő egyedülálló, 1986-ban feltárt és lefedett régészeti látványszelvény megmentését, valamint kiállítóterének fejlesztését tűzte ki célul, és ebben szorosan együttműködnek mind az emlékhellyel, mind Vésztő önkormányzatával. 

Ezért különleges a vésztő-mágori régészeti látványszelvény

A vésztő-mágori 11x4,5 méteres látványszelvényben a tell, vagyis településhalom rétegei, illetve számos régészeti jelensége – sírok, házak, valamint több ezer éves tárgyak – láthatóak, megismertetve az érdeklődőket a tellek titokzatos világával – magyarázta korábban dr. Gyucha Attila. A mágori domb nem természetes módon keletkezett: környezetéből évezredeken át, körülbelül Krisztus előtt 5300-tól 1600-ig tartó lakottsága következtében, az egymásra rakódott településmaradványok eredményeképpen emelkedett ki. 

A mágori a legmagasabb településhalom az Alföldön, és az 1980-as években kiásott, a program fókuszában álló régészeti szelvény azért különleges és egyedi – nemcsak Európában, hanem a világon is –, mert feltárása után nem temették vissza, hanem épülettel fedték le és bemutathatóvá tették. Bár remek ötlet volt anno a tellbe mélyedő látványszelvény kialakítása, kihívást jelent annak állagának megtartása, mivel a függőleges, föld metszetfalak idővel kiszáradtak, és fokozatosan omlanak. A szelvény állapota az elmúlt évtizedekben folyamatosan romlott, és elérkezett az idő, amikor megmaradása, látogathatósága érdekében mindenképpen cselekedni kellett.

Egyedi módszerekkel mentik meg a látványszelvényt

Vésztőhöz a Körös Regionális Régészeti Programnak köszönhetően évtizedek óta erős szálakkal kötődik dr. Gyucha Attila. Ezért vállalta fel a vezető szerepet a vésztő-mágori állagmegóvási munkák megszervezésében és irányításában, és hívott össze 2021-ben egy nemzetközi, tapasztalt régészekből és elismert restaurátorokból álló csapatot. 

A munkák a vésztő-mágori szelvényben 2022 nyarán kezdődtek meg, és az alkalmazott stabilizálási és állagmegóvási módszerek egyedülállóak – hangsúlyozta a professzor. Egyrészt a metszetfalak visszabontásával eltávolítják a kiszáradt, omlásveszélyessé vált réteget. Másrészt azokon a részeken, amelyeken ilyen eljárásra a jelentős állapotromlás miatt már nincs lehetőség, egyedi technikát használnak: a menthetetlen szakaszokra a további omlást meggátoló támfalakat építenek. Ezek a támfalak olyan vályogtéglákból készülnek, melyek alapanyaga a látványszelvényből kikerülő föld. A szakemberek ebben az idényben is több ezer téglát készítettek. A támfalakat kiszáradásukat követően úgy alakítják ki, hogy az elfedett metszetfalak eredeti látványát nyújtsák majd a látogatóknak. 

Állandó klímaviszonyokat kell teremteni a látványszelvényen belül

Elmondta, hogy ugyan ezek a beavatkozások mind statikai, mind esztétikai szempontból alapvetőek és szükségesek, az épületen belüli klimatikus állapotok stabilizálása, így a páratartalom, a hőmérséklet, valamint a szelvényfalak nedvességtartamának állandó, kedvező értéken tartása lesz a látványszelvény megmentésének kulcsa. 

A Körös Konzorcium több modern és kreatív adatgyűjtési módszert alkalmaz Vésztő-Mágoron a szelvény jelenlegi, sokszor méterről méterre változó környezeti viszonyainak megismerése érdekében. 2021 novembere óta hét speciális adatrögzítő méri a látványszelvény különböző részein a relatív páratartalom és hőmérséklet alakulását. Emellett négy, egyméteres mélységben a szelvényfalba mélyedő, 10 centiméterenkénti adatfelvételt biztosító szondával figyelik a talaj nedvességtartalmának változását az év különböző szakaszaiban. 

– A gyűjtött adatok meghatározó fontosságúak lesznek a kedvező klimatikus állapotok meghatározása, kialakítása érdekében – folytatta dr. Gyucha Attila. A régészeti látványszelvény állagának hosszú távú fenntarthatósága érdekében annak minden egyes pontján, az év 365 napján nagyjából 65 százalékos páratartalomra és 15-20 fok közötti hőmérsékletre lesz szükség.

Modern kiállítás kialakítását is tervezik

A követelmények biztosítása érdekében szükséges a látványszelvényt fedő épületet felújítani és egy egyedi kialakítású klímarendszert kiépíteni. Ennek tervezését Vésztő önkormányzatának támogatásával egy békéscsabai cég, a Construct Plan Kft. szakemberei végzik el. A tervdokumentáció elkészültével azért, hogy előteremtsék a beruházáshoz szükséges, várhatóan több százmillió forintnyi forrást, a Körös Konzorcium felvállalja az európai uniós és észak-amerikai pályázati lehetőségek felkutatását, a pályázatok szakmai részének összeállítását.

Hangsúlyozta, hogy a látványszelvény állagának megóvása mellett a Vésztő-Mágor Állagmegóvási és Kiállítási Program kifejezett célja, hogy egy 21. századi élményt nyújtó kiállítóteret hozzanak létre, amely minél több érdeklődőt vonz majd a térségbe. A tárlat megtervezésében együttműködnek azzal a Pazirik Kft.-vel, amely a vésztő-mágori Wenckheim-pince megújult kiállításának kialakításában is komoly szerepet vállalt.

A régészprofesszor emellett emlékeztetett, hogy a 70-es és 80-as években folytatott vésztő-mágori ásatások során rengeteg leletanyag került elő, amelyeket eddig nem dolgoztak fel, időnként még a tisztításuk is elmaradt, tudományos vizsgálatukra sem került sor. Az emlékhellyel közösen és magyar szakemberek közreműködésével ezt a munkát is elindították 2022-ben, így az ásatások leletanyagainak feldolgozása, illetve az eredmények elmaradt közzététele szintén napirenden van. 

Angol és amerikai egyetemekről érkeztek szakemberek, hallgatók

A Vésztő-Mágori Állagmegóvási és Kiállítási Program terepi szakasza várhatóan eltart további két-három esztendőig, minden évben egy-egy nyári hónapot áldozva a munkákra – ismertette dr. Gyucha Attila. Idén júliusban a nemzetközi, régészekből és restaurátorokból, valamint hallgatókból álló csapat egy része az angliai University of Yorkot, a másik fele pedig az egyesült államokbeli University of Georgiat képviseli. Előbbiek főleg az állagmegóvási feladatokkal foglalkoztak, utóbbiak pedig a régészeti feltárási munkákra helyezték a hangsúlyt.

A Körös-vidéki nemzetközi régészeti kutatási programok 1998-ban indultak, amikor dr. Gyucha Attila, akkoriban a Munkácsy Mihály Múzeum régésze, valamint dr. Bill Parkinson, a chicagói Field Museum szakembere megalapította a Körös Regionális Régészeti Programot, majd 2000-től kezdve Vésztőn, később pedig több környező település határában, így Körösladányban, Okányban és Szeghalmon végeztek kutatásokat. Az évek múltával az ásatásaikban részt vevő egyesült állmokbeli diákok közül több is saját kutatásba kezdett, doktori disszertációjukat Körös-vidéki őskori témákból írták. Jelenleg öt aktív, nemzetközileg elismert projekt működik a régióban.