Póstelek: kastélyrom a természet közvetlen közelében

Póstelek a Wenckheim turista- és kerékpárút részét képezi, így nemcsak kocsival, hanem akár biciklivel is egyszerűen és biztonságosan megközelíthető. Az autóval érkezőkre hatalmas parkoló vár, a kerékpárosok számára pedig komplex pihenőhelyet is kialakítottak. Rögtön a bejáratnál található az állatsimogató, többek között lovakkal, kecskékkel és juhokkal. A vadasparkig sem kell messzire menni, ahol apró bambikkal találkozhatnak a turisták. Mindenhol kiírták, hogy mivel lehet etetni az állatokat, mik a legfontosabb információk velük kapcsolatban, ezeket célszerű szem előtt tartani.

Békés vármegye egyik legfiatalabb kastélya volt, korában igen modernek számított

Póstelek a 19. században a Wenckheim család gerlai birtokának része volt. 1874-ben gróf Wenckheim Károly (1811-1891) császári és királyi kamarás, huszárkapitány a birtok keleti részén Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. Épített községházát, tartott külön községi bírót és jegyzőt. Az 1888-as árvíz után azonban ez a község megszűnt, és a területe 1889-ben Dobozhoz csatlakozott.

1895-ben Póstelek ismét jelentőséget kapott. Ekkor Wenckheim Károly unokája, Wenckheim Krisztina (1874-1970) grófnőt feleségül vette sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Antal (1867-1924). A hagyomány szerint Krisztina hozományul szüleitől, a gerlai ágból származó Wenckheim Frigyestől (1842-1912) és az ókígyósi ágból származó Wenckheim Krisztinától (1849-1924) a szülői birtokokhoz egyaránt közel fekvő, erdőben gazdag, mintegy 3000 hold nagyságú pósteleki birtokrészt kapta meg.

Sőt, nem csak birtokrészt, kastélyt is kaptak. Békés vármegye egyik legfiatalabb kastélya 1906 és 1909 között épült neobarokk stílusban. Annak felépüléséig az örökösök a borossebesi Wenckheim-birtokon éltek, ott született a négy gyermek is: Antoniette, Ilona, Ferenc és Károly. A család, Krisztina és Antal a gyermekeikkel együtt 1909-ben költöztek be a 72 helyiséges, háromszintes pósteleki kastélyba.

Amely akkoriban az egyik legmodernebbnek számított. Villany- és gázvilágítással, vízvezetékkel látták el. A család a magasföldszinten lakott, és a család szobáit – 28 helyiséget és három fürdőt – különböző színű, Bécsből és Párizsból hozatott, feszített plüss tapétával borították b, ugyanilyen színűek voltak a kandallók is. A közösségi tereket – a társalgót, a vadászszobát, a könyvtárat – a faljáratokban vezetett meleg levegő befúvásával fűtötték. Az első emeleten alakították ki a vendégszobákat – 18 lakóhelyiséget –, köztük a felsővilágítású hallt. Az összes lakóhelyiséget parkettával, vakpadlóval borították.

Az elhagyatott kastélyt kifosztották, elhordták

A kastély tulajdonosai 1944-ben elmenekültek, az ingatlan lakatlanná vált. A kastélyt kifosztották, felgyújtották, az ingóságokat elhordták. A második világháború után a kastélyt államosították, az állapota pedig folyamatosan romlott. Az épület 1970-ben a megyei tanács kezelésébe és felügyelete alá, majd a rendszerváltás során az önkormányzat tulajdonába került – írták a BékésWiki oldalán. Manapság csak az egykori kastély maradványai tekinthetők meg, a kihelyezett táblák omlás- és balesetveszélyre figyelmeztetnek, ezért nem lehet bemenni.

40 ezerből csak négy-öt elvadult rózsatő maradt Pósteleken

Hajdanán az épület előtt 1,5 hektáros francia- vagy más néven barokk-kert húzódott, közepén kelyhes szökőkúttal. A hátsó kert mögötti, szomorúfüzekkel körülvett halastó – amelyben 13-féle halfaj volt – csónakázásra is szolgált, valamint a kastélytól nem messze szabadtéri fürdőmedence is volt. Érdekesség: a kertbe a családtagokon kívül csak a kertészek léphettek be. Mivel Krisztina grófnő szerette a rózsákat, hatszáz fajtából 40 ezer rózsatövet ültettek a kastély főleg délkeleti részén. A tövekből a 80-as évekre csak négy-öt elvadult tő maradt.

Helyreállították a kiszáradt csónakázó tavat

A kastélyparkot tíz éve a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület közreműködésével tették rendbe. A fejlesztés keretében gyalogutat és sétányt, tanösvényt alakítottak ki információs táblákkal, pihenőhelyekkel, kukákkal és kis fajmeghatározó névtáblákkal. A beruházás legjelentősebb eleme az volt, hogy helyreállították a 2150 négyzetméteres, kiszáradt csónakázó tavat, ami jelentős hatást gyakorolt a helyi mikroklímára, illetve vizes élőhelyek kialakulását tette lehetővé. A parkban növényeket telepítettek, parkosítottak: gyepesítettek, lombhullató és örökzöld fákat, cserjéket ültettek.