A szabadkígyósi kastély lovardájában belekóstoltak a főúri világba – galériával

Az Egy estély a kastélyban helyszíne újra a szabadkígyósi kastély. Ám az időutazás ezúttal Krisztina grófnő családi körének milőjébe és az arisztokrata világba repíti az olvasókat. A 12 novella révén egy főúri est szervezésébe pillanthatnak bele. Vendégségbe érkeznek a leggazdagabb árva otthonába, ahol találkozhatnak hét gyermekével, férjével, a társadalmi elit krémjével, kultúrájával és megannyi finomsággal. Mindezt az irodalom tálcáján kínálva, rövid történetek, párbeszédek és életképek formájában.

A szabadkígyósi kastély teraszán a séf a vaddisznót érmékre szelte

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély 19. századi receptes kötetéből Fodor Mihály világbajnoki ezüstérmes mesterszakács, a békéscsabai Kornélia étterem séfje válogatott, és álmodott újra, öltöztetett modern köntösbe 12 fogást kollégájával, Bécsi Szabolccsal, és az ételeket élőben be is mutatták a közönségnek.

És hogy senki ne menjen haza üres kézzel, az estély során felszolgált ételek receptjeit minden olvasó magával vihette a kötet végén található, fotókkal illusztrált receptmelléklet révén. Előtte azonban még a kastély egykori nagyebédlőjének teraszán Fodor Mihály a vaddisznót érmékre szelte, gyümölcságyra fektette, pálinkával illette, lángnyelvek közt perzselte, végül a vendégek elé tette.

Az irodalom és a kulináris élvezetek kéz a kézben járnak

A könyvbemutatón Wenckheim Krisztina több leszármazottja is részt vett. Az est fővédnöke dr. Takács Árpád, Békés vármegye főispánja volt, és a könyvbemutató után a pohárköszöntőt is ő mondta.

– Az irodalom és a kulináris élvezetek kéz a kézben járnak. Bauer Barbara könyvével visszavezet Krisztina grófnő korába, táplálja a legendát, bemutatja, mit fogyasztottak, hogyan étkeztek abban a világban, főúri környezetben – hangsúlyozta dr. Takács Árpád. – A recepteket pedig Fodor Mihály a modern korba ültette át, az ételek őrzik a hagyományt, de modern köntösben.

Még Bauer Barbara: A leggazdagabb árva kapcsán fogalmazott úgy Harangozó Imre néprajzkutató, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, hogy a regény maradandó irodalmi emléket állított Wenckheim Krisztinának és szülőföldjének. Az esten résztvevők közül többen vélekedtek úgy, ezt teszi az Egy estély a kastélyban is.

Wenckheim Friderika kedvenc süteménye sem hiányozhatott

A fogadás menüsora a következő volt. 

• Tárkonyos vadragu leves: Fodor Mihály első fogásként a magyar nábob kedvenc levesét kínálta, amihez a vadat előző nap el kell ejteni, a tárkonyt csokorra szedni és raguként tálalni. Őzgerinc provance módra: Provance ízei és az őz porhanyós húsának különleges elegyét a séf mogyoróhagyma, apróburgonya és rókagomba társaságában nyújtotta.
• Vadpástétom – a fácán és a vadnyúl találkozása: amikor a vadnyúl és a fácán találkozott, akkor a séf a nyúlnak kérget sütött, a fácánt krémesre puhította, hogy aztán a tányéron a szarvasgombának kényelmes ágyat vethessen.
• Fácán sütőtök pürével és zöldalma vinaigrettel: Fodor Mihály ennél a fogásnál a színes ízek piktora volt, a tányérokon a lime és a mézes-zöldalma vinaigrettet sütőtöksárga krém ölelte körbe, íz és színkontúrt adva a fácán sötét, fűszeres húsának. 
• Rákragu tojással bélelt zellerrel: Végül, hogy ne csak a gyomrunk gazdagodjon a pompás ízektől, és a szemünk gyönyörködjön a főúri ételek különleges látványától, a séf meglepetéssel is készült. Amikor a rákraguval körbevett omlós zeller mélyedéséből vulkánként tört elő a tojás selymes sárgája, akkor nehéz volt megszólalni.
• Wenckheim Friderika kedvenc süteményéhez a séf a tészta édes puhaságát, a meggy pikáns savanyúját, a vanília lágyságát és a tojáshab fényes keménységét halmozta az élet édes örömévé.
• Végezetül egy sütemény következett az ókastélyból, a leggazdagabb árva gyermekkorából, amiről Wenckheim Krisztina úgy emlékezik vissza: „Bármikor, ha rossz kedvem támadt, a nagymamám a konyhába csalt, és mire kimelegedtünk a dagasztásban, és az orrom eltelítődött a fahéj illatával, a bánatom is tovaszállt, mintha sosem lett volna.” Ez volt a fahéjas kalács.