A tanoncképzés 140 éves, ünnepi év kezdődött az orosházi középiskolában

Orosházán 1884-ben kezdődött az iskolarendszerű tanoncképzés. Ezért is lesz különleges a 2024/2025-ös tanév a Gyulai SzC Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tanulóinak és a tantestületnek. Az orosházi tanévnyitón elhangzott: 140 éves a szakképzés – 1884-ben kezdődött a tanoncképzés a városban.

Hajdan iparinak, vagy szakmunkásképző iskolának ismertük, neveztük. Ma már Gyulai Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumként emlegetjük az iskolakomplexumot, ahol az idei tanévnyitó egyben a tanoncképzés 140. évfordulójára emlékező rendezvénysorozat nyitóeseménye is volt. 

Orosházán 1884-ben kezdődött az iskolarendszerű tanoncképzés. Erről és a várható ünnepi és közönségszórakoztató rendezvényekről, az előkészületekről beszélgettünk Palotás-Rózsa Diána megbízott igazgatóval.

– Mitől lesz más a 2024/2025-ös tanév a középiskolájukban?
– Fontos jubileumot ünneplünk, a tanoncképzés 140. évfordulóját. Ennek kapcsán több rendezvényt is tervezünk.

– Ezt bejelentették a tanévnyitón, ami arra enged következtetni, hogy a vakáció is munkával, előkészületekkel telt?
– Az előző tanév végén munkához láttunk. Májusban alakult egy bizottság olyan kollégákkal, akik a szervezésben részt vesznek az iskolavezetéssel együtt.

A szakmák utcáját érdemes lesz felkeresni

A tanévnyitó egyben az ünnepi tanév nyitóeseménye is volt. Jancsurák József, a tudásközpont vezetője tartott a tanoncképzés történetéről egy kis bevezetőt. 

– 2025 tavaszáig minden hónapra tervezünk egy-egy eseményt. Szeptember 26-án például a már hagyományos szakmák utcája keretében úgy akarunk kitelepülni az Árpád-kertbe, hogy bemutathassuk az általános iskolás diákoknak, hogy hajdan milyen szakmákat s milyen eszközhasználattal tanultak a leendő mesterek. És összehasonlítjuk, hogy ez napjainkra mennyit változott. Október 22-én emléktáblát avatunk a tanoncképzés 140. évfordulója tiszteletére és szervezünk egy vetélkedőt is az általános iskola hetedik, nyolcadik osztályosait megszólítva, a mi végzős szakmunkástanulóinkkal közösen. November 22-én bált szervezünk. Ezzel hagyományt is szeretnénk teremteni. Decemberben pedig volt tanárokkal, szakoktatókkal indítunk beszélgetéssorozatot, akik meghatározó alakjai voltak az elmúlt évtizedekben a  szakképzésünknek. Tavasszal, március 13-án pedig a Kossuth napunk keretében, a diákrendezvényhez kapcsolódva rendezünk kiállítást a szakmunkásképzés múltjáról képekkel, tárgyi eszközökkel.

– Meghirdették, hogy kik őriznek ilyen kincseket?
– A szakmunkásképzőből nyugdíjba vonult kollégáink őriznek sok sok dokumentumot, tárgyi emléket. Ezek összegyűjtése folyamatban van. És az áprilisi záró esemény, ha sikerül, akkor szeretnénk egy Thék Endre szobor avatásával ,,megkoronázni,, a szakmunkásképző épülete előtt.

Thék Endre (1842-1919) orosházi származású asztalosmester, bútor- és zongoragyáros, az első hazai bútorgyár alapítója, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtője. nevét utca őrzi Orosházán. A város neves szülötte, díszpolgára, aki rendkívül sokat tett városáért. Orosházán tanoncotthont is alapított.

Iparosmesterség és története

Hírportálunk megkérte Jancsurák Józsefet, a tudásközpont vezetőjét, ossza meg azt az áttekintést olvasóinkkal, amiről a tanévnyitó résztvevői előtt beszélt.

Az első orosházi céhek az 1820-as évektől jöttek létre, jelentős fejlődés a vasúthálózat kiépítésével indult meg. Orosháza a Fiumei vasút egyik csomópontja lett. 1869-ben a községben 174 önálló iparosmester dolgozott, 1900-ban már 798, 647-re duzzadt a segédek és 291-re a tanoncok létszáma. Jelentős áttörést az oktatás elveinek egységesítésére az 1884-ben elfogadott XVII. ipartestületeket létrehozó ipartörvény hozott.  Ez a törvény az iparosmesterség gyakorlását tanonc-bizonyítványhoz kötötte, ezért minden olyan város, község ahol a tanonclétszám az 50 főt elérte, köteles volt tanonciskolát felállítani.  Részletesen szabályozták a tanítás lehetőségeit és a tanoncképzés módját. Tanonc az lehetett, aki a 12. életévét betöltötte, és aki tanoncszerződést kötött a munkaadó mestereket tömörítő ipartestület előtt. Orosházán az 1884. évi törvény szellemében alakult meg az iparostanonc-iskola, illetve Thék Endre orosházi származású fővárosi bútor-és zongora gyáros hathatós anyagi támogatásával az Előd utcai tanoncotthon, mely országosan is az elsők között jött létre. Létrehozásával lehetővé vált a szegény sorsú orosházi és környékbeli tanoncok teljes ellátása alapítványi pénzekből, a kor akkori színvonalához képest igen magas szinten. A tanítás esténként 1884 októberében kezdődött el, 171 beírt tanulóval az állami elemi iskola tantermeiben.

Az első évek után a tanoncok létszáma fokozatosan növekedett, az iskola egyre jobban fejlődött. Azok számára, akiknek nem volt meg a 6 elemijük, előkészítő osztályt indítottak.  Az 1896-97-es tanévben a létszám elérte a 300 főt. Az iskolai tanítás színvonala Pál Ernő igazgatósága (1902-1922) alatt jelentősen javult. Növelte a tantestület létszámát, fejlesztette az oktatás eszközeit. 

Az I. világháború hatására visszaesett a tanoncképzés

Az I. világháború az oktatásban is éreztette hatását, erősen visszaesett a tanoncszerződtetés. A felszabadulást követően az iparitanuló-képzés új alapjának megteremtése 1945-ben kezdődött meg a városban. Az iparitanuló-képzés megszervezésére a Minisztertanács 1950-ben létrehozta a Munkaerőtartalékok Hivatalát, az MTH-t, amely az orosházi iskola irányítását is átvette. Az MTH fennhatósága 1957-ig tartott, ezt követően a Munkaügyi Minisztérium irányítása alá került.

Az iparitanuló-képzés megszervezése nem volt zökkenőmentes, elsősorban az iskola elhelyezése jelentett gondot. 1951-ben kapta meg a szakmunkásképző iskola a Dózsa György utcán a Hauser-féle házat, ez azonban csak átmeneti megoldás lehetett, mivel iskolának az épület igen csak szűkösnek bizonyult. 1954. január 1-től a Könnyűipari Minisztérium Zsedényi Lajost bízta meg az iskola újjászervezésével és vezetésével, ideiglenesen a II. sz. Általános Iskolában kapott tantermekben.  1954-től 1965-ig a békéscsabai iskola fiókiskolájaként működött. 1964-ben jelentős minőségi változás következhetett, Darvas József közbenjárása eredményeképpen az iskola megkapta a már kifejezetten erre a célra épült új épületét a Vásárhelyi úton, a mai Kossuth téren, jelenleg B-épület mely 612. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet néven került a köztudatba, diáknyelven csak hat kilóként emlegetve.

Iskolaösszevonás 2001-ben

Iskolaösszevonás volt 2001. szeptember 1-től a MEZGÉ-vel, létrejött egy új intézmény a Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény. 2009. július 1-i hatállyal újabb integráció következett, amikor is a Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény a megyei fenntartású Harruckern János Közoktatási Intézmény telephelye lett és Harruckern János Közoktatási Intézmény néven működött tovább. Újabb változásként 2011. július 1.-én az iskolát a békési Farkas Gyula középiskolához csatolták, majd további integrációk eredményeként augusztus 1-től létrehozták a Tisza Kálmán Közoktatási Intézményt, melynek székhelye papíron Orosháza, a valóságban Békés. 2015. július 1-től az iskola életében ismét változás következett be, az iskola fenntartását a Gyulai Szakképzési Centrum vette át 5 másik intézménnyel együtt. Az intézmény az elmúlt 9 évben jelentős fejlődésen ment keresztül, mind szakmastruktúrája, mind infrastruktúrája jelentős mértékben megújult.