Séta

2 órája

Kettétört kopjafa, leborított obeliszk: felkeresték Békéscsaba 1956-os emlékeit

Az Aradi vértanúk ligetétől a Munkácsy utcáig szervezett emléksétát szerdán Békéscsabán a városvédő és városszépítő egyesület. A túra során – október 23-a, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja apropóján – felkeresték Békéscsaba 1956-os emlékeit.

Licska Balázs

Békéscsaba 1956-os emlékeit több érdeklődő kereste fel szerdán Ugrai Gábor, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke, a Belvár történelemtanára, valamint Vánsza Pál, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ) vármegyei elnöke vezetésével. A helyszíneken több kulisszatitkot osztottak meg 1956-ról, az azt megelőző és azt követő időszakról.

1956-os emlék, séta, október 23
Az Aradi vértanúk ligetéből indul a séta, amelynek során felkeresték Békéscsaba 1956-os emlékeit. Fotó: Licska Balázs

Az 1956-os emlékműnél nem vandálok törték ketté a kopjafát

Az Aradi vértanúk ligetében található 1956-os emlékművet Szelekovszky László készítette. Két kopjafáról van szó: 

  • az egyik október 23-át, a magyarság talpra állását jelképezi, 
  • a másik, a szándékosan és nem vandálok miatt kettétört pedig november 4-ét, azt, hogy a szovjet csapatok eltiporták a forradalmat és szabadságharcot. 

Érdekesség, hogy a második kopjafa egy sírkeresztre borul, és hogy az emlékmű környékét macskakövekkel rakták ki, a főváros utcáin ezeket felszedték és ezekből építettek barikádokat maguknak az 1956-os hősök.

Az egyes helyszíneken mécsest is gyújtottak az 1956-os hősök tiszteletére. Fotó: Licska Balázs

Halálos ítéletekről is döntöttek a városházán

A városháza díszterme nemcsak ünnepi eseményeknek, városi közgyűléseknek adott otthont egykor, tartottak itt bírósági tárgyalásokat is. Itt döntöttek például a köröstarcsai parasztember, gazda, Molnár Sándor halálos ítéletéről, akit 1950-ben ki is végeztek – véletlenül tüzet okozott, de azt mondták, hogy szándékosan rongált –, valamint itt döntöttek Farkas Mihály és Mány Erzsébet ügyében – akik visszavitték az elhozott fegyvert, tehát nem is harcoltak a szovjetek ellen –, őket 1957-ben szintén kivégezték a Kazinczy utcai laktanyában. Itt tárgyalták Fekete Pál ügyét is, aki a megyei forradalmi bizottságot vezette 1956-ban, és neki köszönhető, hogy Békéscsabát nem lőtték szét a szovjetek: nem végezték ki, ám éveket töltött rács mögött, és száműzték Békéscsabáról.

Lőttek a szovjetek, ha mozgást észleltek

A Szent István téren található a Harmati Imre rendőr hadnagy emlékére avatott emléktábla: ő 1956. november 4-én szovjet páncélosok tüzétől esett el. A szovjet tankok, miután megérkeztek a főtérre, mindenre és mindenkire lőttek, ha mozgást észleltek. Pont kilépett a rendőrség akkor Szent István téren lévő épületéből, amikor tüzet nyitottak rá, a rácsos ajtón egyébként a golyók nyomai ma is megvannak. A Szabadság téren Kovács Zoltán honvéd alezredes emlékére helyeztek ki táblát, ő is november 4-én, hasonló körülmények között vesztette életét. Visszakanyarodva a főtérre: itt lelhető fel az a tábla is, amely a pár napot megélt Békés megyei Szabadság rádiónak állít emléket. A rádió az ottani épületben kezdte meg adását Féja Géza szózatával október 31-én.

A golyók nyomai ma is látszódnak a Szent István téri rácsos ajtón. Fotó: Licska Balázs

A fizikai mellett lelki terrort is bevetettek

A József Attila utcában működött 1956-ban a rendőrség operatív osztálya, a kommunista rémuralom idején a pincezárkában vallatták az 1956-os események résztvevőit. Ideiglenes börtön is volt itt, és Vánsza Pál, a POFOSZ vármegyei elnöke megosztott egy történetet Fekete Pállal, Békéscsaba díszpolgárával kapcsolatban, rámutatva arra, hogy a fizikai mellett lelki terrort, válogatott zsarolási módszereket is alkalmaztak a kommunisták. 

Kiásták a szándékosan elföldelt 101-es emlékoszlopot

A 101-es császári és királyi gyalogezred hősei előtt tisztelgő obeliszket 1923-ban, az első világháborút követően avatták fel, mégis kapcsolódik 1956-hoz. Az 1950-es évek elején ugyanis egy gödröt ástak mögötte, és egyszerűen beleborították, majd elföldelték az emlékoszlopot, nem lehetett emlékezi a hősökre. 1956-ban ide gyűltek az emberek, és kiásták az emlékművet, amely három részre tört. 1956 után, 1957-ben állították helyre a Szabadság téri obeliszket. 

Ezrek sorsa, élete pecsételődött meg a Munkácsy utcában

Áldozatok százainak, családtagjaik, hozzátartozóik ezreinek sorsa, élete pecsételődött meg az itt született embertelen döntések folytán – ez a felirat olvasható a Munkácsy utcában található emléktáblán. A Békéscsaba 1956-os emlékeit felkereső séta végén tehát kiderült, hogy az ottani épületben működött az 1950-es években az államvédelmi hatóság, majd a politikai rendőrség. 

A 101-es emlékoszlopát az 50-es évek elején elásták, de 1956-ban kiásták. Fotó: Licska Balázs

 

 

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában