Az aradi vértanúk a szabadság jelképeivé váltak – galériával

Az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott békéscsabai megemlékezésen a BSZC Szent-Györgyi Albert Technikum és Kollégium tanulói adtak műsort, amelyben hangsúlyozták, hogy az aradi vértanúk jelképpé váltak. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején V. Ferdinánd átadta a helyét, a trónt I. Ferenc József számára, aki nem tudott győzni, viszont tárgyalásra sem volt hajlandó. Segítséget kért I. Miklós orosz cártól, aki közel 200 ezer cári katonával érkezett, így hatalmas túlerővel szembesültek a magyar seregek. A megtorlást irányító Haynau tábornok pedig példát akart statuálni. A 13 aradi vértanúkat felségsértés miatt ítélték halálra: négyüket főbe lőtték, kilencüket pedig akasztófára küldtek. A diákok a megemlékezésen felidézték utolsó mondataikat is.

A szabadság helyett a halál jutott az aradi vértanúknak

Azokra emlékeznek, akiknek 1849. október 6-án a szabadság helyett a halál jutott – mondta Kreisz Andrea, a BSZC Szent-Györgyi Albert Technikum és Kollégium pedagógusa az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott békéscsabai megemlékezésen. Hozzátette: a kontinensen végigsöprő küzdelmek közül az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc volt az egyetlen, amely nem belső gyöngesége, hanem az ellenség katonai fölénye miatt bukott el. Miután Világosnál letették a fegyvert, a haza gyászba borult. Az osztrák kormány pedig példát akart statuálni, és Haynau rémuralma idején embertelen nyugalommal küldték halálba a hazafiakat. Úgy vélték, hogy a halálos ítéletek, a megtorlás elrettentő példaként szolgálnak majd.

Áldozatok és hősök voltak

– Tévedtek. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc által képviselt értékek gyökeret vertek – hangsúlyozta. Mint mondta, az aradi vértanúk áldozatok és hősök is voltak. A hatalom áldozatai; valamint hősök, akik nem önös érdekből, hanem a magyar függetlenségért harcoltak, ezzel pedig a szabadság jelképeivé váltak. Kiemelte: a küzdelmük nem volt hiábavaló. Ugyanis az 1848/49-es forradalom és szabadságharc előtti állapotokat nem lehetett visszaállítani, elindult a polgári fejlődés, a nemzetben pedig nemcsak tovább élt, hanem erősödött is függetlenség iránti vágy. Úgy véli, a nemzet ereje abban rejlik, hogy mindig képesek voltunk felállni, megmaradni, erősödni.

Lehet tőlük tanulni hazaszeretetből, küzdeni tudásból

Hozzátette: az aradi vértanúk önként vállalták a sorsukat, tudták, hogy rabságra vagy halálra számíthatnak, mégsem hátráltak meg. Lehet tanulni tőlük hazaszeretetből, küzdeni tudásból; arról, hogy egy szabad országért tenni kell. Mint fogalmazott, mi, magyarok sosem adtuk fel, pedig nem egyszer csak magunkra számíthattunk, mindig kiálltunk az értékeink mellett. Aláhúzta, miszerint az aradi vértanúk emléknapja alkalmából szervezett megemlékezés szól a múltról, a jelenről és a jövőről egyaránt: 

• a múltról azért, mert a magyar történelem egyik fájó eseményét idézzük fel; 
• a jelenről azért, mert tovább élnek bennünk azok az eszmék, értékek, amiket ők képviseltek; 
• a jövőről pedig azért, mert mostani tetteink meghatározzák a jövőt.

Többen koszorúztak az Aradi vértanúk ligetében

Az Aradi vértanúk ligetében tartott békéscsabai megemlékezésen többen helyeztek el koszorút a 13 aradi vértanú emlékére állított kopjafáknál, a város nevében dr. Bacsa Vendel jegyző és Szenteczki-Csipei Judit osztályvezető emlékezett.