Bejárták a békéscsabai repülőtér minden szegletét, a hangártól a toronyig

Kvasz András 1883-ban született Békéscsabán, szülőháza a Bartók Béla út és a Szemere utca sarkán állt, erre egy emléktábla is emlékezteti az utókort. Budapesten kezdett repülni, majd bejárta a vidéket, és 1911-ben a békéscsabai repülőnapon, a mai Kétegyházi út melletti területen is felszállt 3 ezer néző előtt. 1974-ben, 50 éve hunyt el Budapesten, és az évforduló adta az apropót ahhoz, hogy a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület tagjai ellátogassanak a békéscsabai repülőtérre.

Belföldi körjáratok is érintették a békéscsabai repülőteret

Az érdeklődőket a békéscsabai repülőtér és a repülés iránt két elkötelezett fiatal, Baksay Janka és Kiss Kornél Gábor kalauzolta végig a létesítményben. Elhangzott, hogy a békéscsabai repülőteret 1943-ban, tehát a második világháború végén, katonai igények miatt alakították ki egy addigi legelőn. A fiatalok mutattak egy 1949-ből származó üzembe helyezési engedélyt, hogy akkor milyen célokra lehetett használni. Az 1950-es években voltak belföldi körjáratok is, amelyek érintették Békéscsabát. Sok ma hírneves pilóta itt kezdte pályafutását, például az első magyar űrhajós Farkas Bertalan, és az 1984-es motoros műrepülő-világbajnokságon Bessenyei Péter is repült Békéscsabán. A 2000-es években kezdték fejleszteni, ekkor épült többek között az 1300 méter hosszú és 30 méter széles aszfaltozott futópálya is, egyébként van egy 740 méteres füves pálya is.

Frankfurtból érkezett a tűzoltóautó a békéscsabai repülőtérre

A békéscsabai repülőtéren garázsában egy használt, korábban a németországi Frankfurt repülőterén szolgálatot teljesítő tűzoltóautó pihen. Kimondottan repülőtéri beavatkozásra tervezték. Különleges igény esetén kell készenlétben állnia. Eddig éles helyzetben nem kellett bevetni, legfeljebb akkor, amikor nagy rendezvényeken vizet spriccelt, hogy hűtsék a szórakozni vágyókat. A garázs közelében található a töltőállomás, ahol kétféle üzemanyagot lehet tankolni:

• 100-as ólmozott repülőbenzint
• és kerozint.

Egy tankkal el lehet jutni Németországba, Horvátországba

A hatalmas hangárban több repülőgép is pihent a látogatás idején. Ott volt például az a Cessna, amellyel azok szállhatnak magasba, akik sétarepülésre jelentkeznek be, vagy egy girokopter, más néven autogyro, amely egy repülőgép és egy helikopter szerelemgyermekének tűnik elsőre. Voltak nagyobb járgányok is, amelyek tele tankkal képesek eljutni akár Horvátországig vagy Németországig is. A repülőgépeken lehetett látni lajstromjeleket, ezek olyanok, mint az autókon a rendszámok, és azt is meg lehetett tudni, hogy az üzemanyag a repülőgépek szárnyába kerül.

Nem irányítanak a toronyból, csak információkat közölnek

A toronyban a városvédő és városszépítő tagjai megtudták, hogy ott repüléstájékoztató szolgálat működik. Azaz nem irányítanak, nem adnak utasításokat, csupán információkat közölnek a pilótákkal, esetleg javaslatokat tesznek számukra. A békéscsabai repülőtérnek van külön légtere, amely Békéscsaba mellett a környékbeli településeket tartalmazza, a magasságot tekintve pedig 1200 méterig terjed. A műszereken jelzik a repülőgépek földfelszínhez képesti sebességét, csomóban, valamint azt, hogy milyen magasan vannak, az pedig lábban olvasható le. 

Új futópályát és a békéscsabai repülőtér teljes újjáépítését tervezik

A békéscsabai repülőtér jelenleg leginkább sport- és üzleti célokat szolgál. Nemrég Lázár János építési és közlekedési miniszter bejelentette Békéscsabán, hogy közlekedési és gazdasági csomóponttá válhat a város; és hogy ennek érdekében elindul a békéscsabai repülőtér teljes újjáépítésének tervezése. Egy 2500 méter hosszúra és 45 méter széles futópályát terveznek, a teljes beruházás 20 milliárd forintba kerülhet.