9 órája
Szórják a csalétkeket az égből, hogy ne legyen veszett róka Békésben
Hétfőn elkezdték, szombatig tart Békés vármegyében a rókák repülőgépről történő immunizálása. Csalifalatokat szórnak ki, hogy a legkisebb esélye legyen annak, hogy veszett róka bukkanjon fel. A rókavakcinázás ezúttal sem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Ezzel párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lépett életbe az érintett területeken.
Csalifalatokat szórnak ki, hogy a legkisebb esélye legyen annak, hogy veszett róka bukkanjon fel
Forrás: shutterstock
A veszett róka tünetei közé tartozik, hogy megszelídül, kiesik nála az embertől való ösztönös félelem. A veszett róka nappal is aktív, szinte keresi az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni. Sokk hatására ez az állapot dühöngésbe válthat át. Sokszor kutyával verekszik össze vagy más háziállatot támad meg. Esetenként görcsrohamok figyelhetők meg (csillagvizsgáló fejtartás, állkapocs-csattogtatás).
A veszettség veszélyes az emberre is
Zuberecz Tibor, Békés vármegye fővadásza elmondta, jól látható helyeken kint vannak már Békés vármegyében a külterületeken plakátok, amik felhívják a lakosság figyelmét a rókaimmunizálásra. Az önkormányzatok és az állategészségügyi hatóság is megtette ezt hirdetményeivel. A veszettséget főként a vörös róka terjeszti, melynek hazai állománya nagyságrendileg hatvanezer egyed. A veszettség egyaránt veszélyes a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre is, emiatt a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknál pedig ajánlott. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a vakcinázás eredményességét. Az előző évek adatai azt mutatják, hogy az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
Veszett róka főként az ukrán és a román határ közelében fordul elő
A Nébihnél kitértek arra, a betegség keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában máig rendszeresen előfordul. Két éve Magyarországon is megváltozott a veszettség helyzete: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben és 2023-ban összesen 20, idén augusztus 31-ig pedig 16 veszettségesetet állapítottak meg a szakemberek.
A betegség behurcolása vélhetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgásával történt.
A rókafiaknak vándorláskor másokkal kell megküzdeni a területért
Megfigyelhető, hogy tél végén illetve a nyár végi-őszi hónapokban megnő a veszettség esetek száma, ami a rókák életmódjával magyarázható. Tél végén van ugyanis a párzási időszakuk, amikor többet mozognak és több a verekedés, így nagyobb eséllyel adják tovább a fertőzést. Nyár végén pedig a fiatal rókafiak elhagyják a kotorékot, hogy saját életteret keressenek maguknak, és vándorlásuk során más egyedekkel kell megküzdeniük a területért, ami szintén a fertőzés átadásának gyakoriságát növeli.
