2 órája
A jelenlegi támogatási rendszer megmaradásáért küzdenek a hazai agrárszervezetek
Megvédjük a magyar gazdákat! El a kezekkel az agrártámogatásoktól! elnevezéssel agrárpetíciót indított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. Az agrárpetíció részleteiről szerdán tartottak sajtótájékoztatót Kondoroson, ahol a résztvevők egyebek mellett a területalapú támogatások megtartásáért és a hazai állattenyésztés megmaradásáért emeltek szót.
A Kondorosi Csárda Múzeumban rendezett eseményen a Kisgazda Polgári Egyesület februárban megválasztott elnökeként először szerepelt nyilvánosan Erdős Norbert országgyűlési képviselő. Mint mondta, Békés vármegyében mindig is erős volt a kisgazda mozgalom, így fontos, hogy mint gyűjtőtábor tovább tudjanak létezni. Hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem kérdezték meg a magyar gazdákat arról az Európai Bizottság által tett állásfoglalásról, amely szerinte túl megy minden határon, hiszen ez gyakorlatilag a jelenlegi területalapú támogatások megszüntetését irányozza elő 2027-től. Az elnök rávilágított arra, hogy ezzel az európai lopakodó jogalkotás betette a lábát az agráriumba is. Erdős Norbert kiemelte, hogy mintegy 380 milliárd euróról van szó, melyből 550 milliárd forint a magyar gazdatársadalmat érinti, így az agrárpetícióval tulajdonképpen ezt a támogatási összeget kell megvédeniük, mely kezdeményezéshez természetesen ők is csatlakoztak.
Az agrárpetícióval a magyar gazdák érdekeit képviselik
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nemrégiben megválasztott elnöke arról beszélt, hogy számos fontos kérdésre kell közösen megoldást találniuk, mint például a termelés hatékonysága, az öntözés vagy a fiatal generáció képzése, de ezzel a történéssel most mindenképpen foglalkozniuk kell. Papp Zsolt György kifejtette, hogy az Európai Unió 2027-től a jelenlegi területalapú támogatások helyett jövedelemalapú támogatási rendszert vezetne be, legfőképpen különféle környezetvédelmi szempontokra hivatkozva. Ugyanakkor szerinte a jelenlegi juttatások jól felhasználhatóak, hiszen ez a pénz például hozzájárul a következő gazdasági év elindításához, illetve a hatékony és fenntartható mezőgazdaság műveléséhez. Az elnök rámutatott arra is, hogy az intézkedés nem csak a gazdákat érintené, hiszen a klímavédelmi célok érdekében visszaszorítaná az állattartást, ami végső soron a fogyasztókra is komoly hatással lenne. Papp Zsolt György azt ígérte, nem hagyják, hogy az eddig elért eredményeket az új javaslat veszélyeztesse, ezért indították el az agrarpeticio.hu oldalt, mellyel a magyar érdekeket szeretnék képviselni az unió döntéshozóival szemben.
Az agrártámogatások elsősorban a családi gazdaságok megsegítését szolgálják
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) főtitkára beszédében kitért azokra a tévhitekre, melyek a nyilvánosságban keringenek az agrártámogatások kapcsán. Dr. Cseh Tibor András elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt indult el az a program, amely a nagy gazdaságok helyett a családi gazdaságokra helyezi a hangsúlyt. Itt példaként említette az őstermelői adókedvezményt, ami Európában is egyedülálló, illetve az Agrár Széchenyi Kártyát, mely egy kedvező finanszírozású hitellehetőséget biztosít a gazdálkodók számára. A főtitkár leszögezte, nem igaz az a feltételezés, hogy az agrártámogatások jelentős részét a nagy cégek viszik el, ezek a pénzek szerinte elsősorban az egyéni gazdaságok megsegítését szolgálják. Hozzátette továbbá, hogy a tervek szerint az uniós agrártámogatások kifizetését jogállamisági feltételekhez kötnék, ami szintén komoly aggályokat vet fel, ezzel ugyanis hazánk vagy Lengyelország jelenleg nem kapna semmilyen támogatást.
Csak Békésben 60 milliárd forintnyi támogatás sorsáról van szó
Kozsuch Kornél, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ Békés vármegyei elnöke kiemelte, teljes mértékben egyetértenek a petíció jelentőségével, hisz csak ebben a térségben 60 milliárd forintnyi támogatás sorsáról van szó. Mint fogalmazott, a 2022-es történelmi aszály előtt a gazdatársadalomnak nem volt szüksége ilyen mértékű támogatásra, azóta viszont minden egyes forint jól jön a gazdáknak, hisz a juttatások számos esetben segítették ki őket a kiszolgáltatott helyzetükből. Megemlítette egyébiránt, hogy idén 12 fő falugazdász állt munkába, valamint 2 új falugazdász irodát nyitottak a vármegyében, emellett mindenkit arra kért, hogy a petíció aláírásával álljanak az ügy mellé többek között azért, hogy a magyar családokat a jövőben is magyar alapanyagokból tudják ellátni.
Ha megvalósulnak az unió tervei, akkor a fiatal gazdák jövője is veszélybe kerülhet
Csapóné Hernádi Noémi, a MAGOSZ Békés vármegyei Gazdasszony Tagozatának elnöke mély aggodalmát fejezte ki a javaslat iránt, ami véleménye szerint sem a gazdálkodók, sem a fogyasztók javát nem szolgálja. Mint rámutatott, eddig sem ingyen érkeztek a támogatások, hiszen nagyon súlyos szabályoknak kellett megfelelniük, ezek ugyanakkor biztosították a versenyképességet. Szerinte ha megvalósulnak a tervek, akkor veszélybe kerülhet a helyi fiatal gazdák jövője is, ami azért lényeges, mert Békés vármegyében az agrárium válságálló és jövőképet jelentő ágazat, ugyanis ez biztosítja számos fiatal számára a boldogulást, illetve a generációváltás alapját is jelenti. Az elnök emellett felháborítónak tartja az unió húsfogyasztás csökkentésére irányuló törekvéseit, melynek eredményeképpen az állattenyésztőket egy egyszeri kifizetéssel kártalanítanák. Megjegyezte, hogy számára azért is érhetetlen az elképzelés, mert a világ sertés, illetve marha állományának 90, valamint 80 százaléka nem az Európai Unióban található, így a döntésnek nem sok érdemi hatása lenne a környezetre nézve. Továbbá szerinte ezáltal nagymértékű importbehozatalra lenne szükség, ami óriási ökológiai lábnyomot hagyna maga után. Zárásként ő is a petíció aláírására buzdította az agrárium szereplőit.
