Békési vármegyei személyiségeket ismertek el a falusi turizmusért végzett munkájukért

Megkeresésünkre a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége elnöke emlékeztetett, hogy nagyon hosszú utat járt be a szakma 30 év alatt. Frankó Pál hangsúlyozta, a rendszerváltás idején nehéz volt az indulás, hiszen azok a mezőgazdasági kisüzemek, kisgazdaságok, amelyek az alapjait jelentik a falusi turizmusnak külföldön, nálunk nem léteztek, hiszen a szocialista államosítás idején tudatosan megszüntették azokat.

Falusi turizmus: a háztáji gazdálkodás és a nyaralók bázisán indult

Kiemelte, hogy a falusi turizmus a háztáji gazdálkodás, a nyaralók bázisán indulhatott el hazánkban, illetve a hagyományőrzés volt az, ami erős alapot jelentett. Ugyanakkor óriási változáson ment keresztül harminc év alatt a falusi turizmus hazánkban

– Ez az időszak egyfajta tanulás volt egymástól, a szállásadóktól, ugyanakkor kijelenthetjük, hogy nálunk a falusi turizmus a helyi értékekre támaszkodik, mindegy, hogy Zala vagy éppen Békés vármegyéről beszélünk. Nagyon nagy szerepe van ebben azoknak az embereknek, akik tudják és akarják ezt a tevékenységet végezni – magyarázta.

Nem lehet a helyiektől elvenni

Kifejtette, a falusi turizmust ellentétben például a nagy szállodákkal, nem lehet a helyiektől elvenni, hisz aki például jó csabai kolbászra, szarvasi kapusznyíkára vagy éppen egy jó dél-békési dinnyére vágyik, szinte csak helyben tudja ezeket megvenni. Szerinte a fiatalok helyben maradását is segíti az a plusz jövedelem, amit ilyenkor a vendégek elköltenek. Megjegyezte, hogy korábban sajnos a jogszabályok sem igazán segítették a falusi turizmus terjedését, hiszen a helyi kézművesek, illetve ételkészítők nehézségekbe ütköztek, mára azonban már jelentősen könnyebbé vált a vendégek étkeztetése.

Több vármegyei szakembert is díjaztak

A szövetség jubileumi konferenciáján több Békés vármegyei szakembert is díjaztak. Frankó Pál elmondta, Békés vármegyei szervezetük alapításában jelentős szerepet játszott Juhász Attila József, aki egykoron a Békés Megyei Önkormányzat területfejlesztési osztályán dolgozott, ő posztumusz kapott elismerést. Pocsajiné Fábián Magdolna a közösségszervezés területén alkotott maradandót, mellettük pedig egy békési házaspárt is díjaztak. Az elnök kiemelte, Bényei Gábor és Bényei Gáborné rendkívül karizmatikus páros, akik régóta egy tanyát üzemeltetnek, ahol már számos vendég megfordult. Hozzátette, a jubileum okán ezúttal inkább az idősebb generáció tagjai kaptak elismeréseket. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy kicsit aggódnak az utánpótlás miatt, ugyanis fontos lenne a fiatalok bevonzása a szakmába. Szerinte az a kemény munka, amit ebbe bele kell fektetni, már kevésbé vonzó a mai generáció számára, ugyanakkor ha valaki jól csinálja, akkor szépen meg tud belőle élni.

Lerakták a falusi turizmus alapjait

Pocsajiné Fábián Magdolna három évtizeddel ezelőtt az akkori megyei művelődési központban dolgozott, és a vidék- és területfejlesztési programokat koordinálta, illetve menedzselte – kollégáival együtt – a hátrányos helyzetű térségekben

– Békés-Bihar hét települése is érintett volt egy komplex programban, amelynek egyik szelete a falusi turizmus volt – fogalmazott. – Magas volt a munkanélküliség, mi elsősorban a közösségek létrejöttének ösztönzésében, a helyi értékek megőrzésében és a humán erőforrás erősítése terén láttuk az egyik előrelépési lehetőséget. A térség adottságait figyelembe véve úgy gondoltuk, hogy be lehet indítani a falusi turizmust. Felmérést végeztünk Békés-Bihar érintett településeinek leendő falusi vendégfogadói körében, akik szívesen csatlakoztak a kezdeményezéshez. Tájékozódtunk, hogy mire van szüksége azoknak, akik foglalkoznának falusi vendégfogadással. Képzéseket szerveztünk, turisztikai szakembereket hívtunk meg, akik előadásokat és tréningeket tartottak, egyeztettünk a polgármesterekkel, a jegyzőkkel, tanulmányutakra mentünk a jó gyakorlatok megismerésére.

A fenti aktivitásokra is épülve megalakult a Békés-Bihar Térség Falusi Turizmusáért Egyesület, amiből később kinőtte magát a Békés Megye Falusi Turizmusáért Egyesület. A szintén kitüntetett Bényei házaspár is erősítette a csapatot, elkezdődött a térség és az egész falusi turizmus szakirányának fejlődése. Az ország különböző régióiban létrejött hálózatok, egyesületek , vállalkozók kezdeményezésére létrejött az országos szövetség, amelyhez mi is csatlakoztunk. Gyakorlatilag ekkor rakták le a máig működő hazai falusi turizmus alapjait.

Bényeiék mesebirodalma Békésen

Ahogy néhány éve lapunkban is megírtuk, a Bényei házaspár mesébe illő birodalmat teremtett Békésen, a Diós-tanya zászlóshajója a falusi turizmusnak.

Bényei Gábor és felesége egy korábbi szántóföldön hozta létre nyolchektáros dió-, illetve gyümölcsfákból álló különleges ökogazdaságát a város határában. A Diós-tanyán emellett a falusi turizmus számára szálláshelyeket is kialakítottak, ahová a csend, a nyugalom és a különleges környezet miatt hazánk számos tájáról és külföldről is sokan érkeznek pihenni.

– Az első években gyakorlatilag minden megkeresett forintot visszaforgattunk a tanyába, folyamatosan fejlődtünk. Amikor elkezdtük a munkát, szinte csak a tücskök ciripeltek itt, Gábor a belvízproblémákat orvosolta, megoldotta, így nem volt akadálya a gazdálkodásnak, majd elkezdtünk falusi turizmussal is foglalkozni – elevenítette fel a kezdeteket Bényei Gáborné, aki kitért arra, hogy mivel férjével vállalkozás-, illetve turizmusfejlesztéssel is foglalkoztak, így ez a terület sem állt távol tőlük.

Pihenés és feltöltődés

Mint mondta, aki a Diós-tanyát választja egy valóban élő gazdálkodási egységbe érkezik.

– Minket nem elsősorban a bulizni akarók választanak, hanem olyanok, akik pihenni, feltöltődni szeretnének, és esetleg érdeklődnek a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a mezőgazdasági hagyományok iránt. Mellesleg tőlünk könnyen elérhető minden Békés megyei nevezetesség – tette hozzá. Vendégkörük egészen kiterjedt, szálltak már meg náluk Angliából, Németországból, Ausztriából, Szerbiából és Szlovákiából érkezett látogatók, belföldről pedig hazánk minden tájáról választották már őket. Jelenleg például Tokajból és Aggtelek környékéről vannak vendégeik, nagyon sok a visszatérő látogató.

Nagyon híresek a lekvárjaik

Bényei Gáborné kifejtette, a fő vonal a gazdálkodásban a lekvárkészítés és a szállásadás. Lekvárjaik közül nagyon híres a „Békési szilvalekvár a Diós tanyáról”, de így karácsony előtt rengetegen keresik zölddió lekvárt és zölddió befőttet.

• A környék természeti gazdagságát 
• a Körösök szépségét, 
• a vízisportok szerelmesei egyre sűrűbben keresik tőlük indulva is.

– Mára egyre gazdagabb turisztikai attrakciókat tudunk kínálni az ideérkező vendégeknek, elég csak a közeli gyógyvizekre, strandokra, kastélyokra, gasztronómiai élményekre gondolni. A kisgyermekes családok örömmel látogatnak el a környező natúrparkokba és a látogatható tanyákba, például a Steigervald tanyára vagy a Szatmári lovasudvarba – fogalmazott.

A városvezetés is figyel rájuk

Kiemelte, hogy a békési városvezetés is nagy figyelmet fordít a város turisztikai fejlesztésére.

– Kálmán Tibor polgármester vezetésével körbejártuk a város turisztikai szolgáltatóit. Sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttünk. Ezenkívül ígéretet kaptunk egy városi honlap megjelentetésére és üzemeltetésére, ahol minden szolgáltató megjelenését biztosítják – folytatta a gondolatot, majd szólt arról, hogy működésükhöz nagyon sok segítséget kaptunk a FATOSZ-tól.

– Meglepetés volt részünkről az elismerés, amit ezúton is köszönünk – hangsúlyozta.