Koncz-Vágási Katalin: „a nőszövetség a gyülekezet jó illata”

– A második világháborúig kell visszamennünk, amikor Ravasz László református püspök erdélyi mintára a hívő asszonyokhoz fordult, hogy segítsék az ország újraépítését, megerősítését – elevenítette fel kérdésünkre a nőszövetség történetét annak elnöke, Koncz Vágási Katalin. –  A református asszonyok egybeszervezésének hívó szavát Zsindelyné Tüdős Klára és Pilder Mária hallotta meg. Zsindelyné Tüdős Klára egy fővárosi szépasszony volt, ruha- és jelmeztervező, filmforgatókönyvíró, néprajzkutató, egyfajta celeb a maga korában. A háború alatt zsidó személyeket mentett meg, saját házában bibliaiskolát szervezett, vidéken a lányokat és asszonyokat hitbeli és mindennapi hasznos ismeretekre nevelte. Ő alapította meg szövetségünk lapját, a Magyar Asszonyt. Pilder Mária teológus és vallástanár volt. Ők ketten évekig járták az országot, sokszor gyalogosan vagy szekéren, vonaton vagy a vonat tetején, bibliaiskolákat szerveztek meg és a református nőket akarták református hitükben és hivatástudatukban megerősíteni. Egy csendes alakuló üléssel megalakult ugyan a szövetség, de pár hónap múlva betiltották az összes többi vallási egyesülettel együtt. Az újjáalakulás 1993-ban történt meg, és a református egyházon belül, de egyesületként működünk, vannak gyülekezeti, egyházmegyei és egyházkerületi szervezeteink. Egyházkerületenként van elnökség és az egésznek a csúcsán az országos elnökség áll, mely négy fős: két elnökhelyettes és egy titkár segíti a munkámat. Országosan nagyságrendileg mintegy 2000 asszonytagunk van. A Tiszántúlon a legtöbb, hiszen a reformátusság bázistelepülései inkább az országnak ezen a részén vannak. 

– Békés megyében hol találunk nőszövetségeket?
– Jól működő szervezetünk van Gyulán, Mezőberényben, Sarkadon, új alakult nemrégiben Zsadányban, Körösladányban, Mezőgyánban, míg Füzesgyarmaton most fog megalakulni. 

– Milyen munkát végeznek a mindennapokban?
–  Azt szoktam mondani, hogy a nőszövetség a gyülekezetek jó lelke vagy jó illata. Imádkozó, bibliaolvasó és tevékeny közösség. A szervezetek élén a lelkésznő, vagy a lelkészfeleség vagy egy elismertségnek örvendő és tettre kész világi asszony áll. A nők általában könnyen tudnak kapcsolódni egymáshoz, és hamar megtalálják a feladatokat, hogy hol és hogyan tudnának valami jót tenni. Nagyon sokféle szolgálatot végeznek a nőszövetségek tagjai. Gyermektáborokban segítenek, betegeket látogatnak, összefogják a kisgyermekes anyákat, gyermekfelügyeletet adnak, pótnagymama szolgálatot tartanak fenn, vagy ha kell, süteményt sütnek egy-egy szeretetvendégségre, sziklakertet építenek a parókia udvarára, textil szeretetszíveket varrnak kórházakban fekvő betegeknek, adományokat gyűjtenek, jótékonykodnak, csigatésztát készítenek, aminek a bevételét az egyházközség céljaira hasznosítják. Hosszasan tudnám folytatni, mert a tagjaink nagyon kreatívak a jó cselekvésben. Olvasókörök, bibliatanulmányozó csoportok, imakörök, előadás-sorozatok számos nőszövetségi szervezetnél vannak. Hidat képeznek az egyház és a település lakói között, mert bizony sokan a nőszövetségen keresztül ismerik meg a református egyházat és köteleződnek el mellette. A nőszövetség teszi otthonossá és hívogatóvá a gyülekezeteket.

Hónapok óta járja az országot Koncz Vágási Katalin

– Az ön feladata összefogni az egyes szervezetek tagságát? 
– Idén április 20-án választottak meg a nőszövetségi küldöttek és megbízatásom 5 évre szól. Hónapok óta járom az országot, hogy minél többekkel megismerkedjek, rendezvényeken veszek részt, előadásokat tartok. Meg kell mondanom, hogy ez az állandó mozgás a családom számára nem könnyű, szinte minden hétvégén az ország valamely közeli vagy távoli részébe utazok, olykor határon túlra az ottani magyarnyelvű nőszövetségekhez. Tízéves ikergyermekeink vannak, férjem szintén lelkipásztor, óraadóként a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen tanítok, az Ószövetség a szakterületem. Visszatérve az országos elnöki munkámra, nagyon fontos a karitatív szolgálatunk. 2017 óta mintegy 500 kárpátaljai gyermeknek vagyunk a „keresztanyjai”. Olyan családoknak nyújtunk rendszeres anyagi támogatást – tagjaink adományaiból – ahol az adott gyermek harmadik vagy negyedik gyermekként született és nehéz körülmények között élnek. Húsz éve Kárpát-medencei Imanapot tartunk, hogy így is kifejezésre juttassuk a magyar reformátusság összetartozását. Évente egy-egy egyházkerületnek biztosítunk a nőszövetségben bemutatkozási lehetőséget, ők állítják össze az imanap mottóját és értük mondunk imádságot egy akarattal minden nőszövetségi szervezetben. 2011 óta átadjuk a legrégebb óta aktívan dolgozó tagjainknak a Zsindelyné Tüdős Klára-díjat. Évente kétszer megjelenik a magazinunk. Vannak vezetőképzéseink, konferenciáink, és állandóan keressük az egymással való találkozás és egymástól tanulás alkalmait, hiszen mindannyian tudjuk és érezzük, hogy egy nagy közösség tagjaként könnyebb szolgálatot végezni. Ez a mi küldetésünk, a jót cselekvésben szabadok lehetünk. 

– Október a reformáció hónapja, október 31-e a reformáció emléknapja volt. Mit adott az asszonyoknak a lutheri reformáció?
– A reformáció annyit tesz, hogy vissza az eredetihez, esetünkben vissza a krisztusi tanításhoz. Jézus a Szentírásban leírtak szerint felemelte a nőket, visszaadta nekik a teremtett méltóságukat azzal, hogy megengedte, hogy követői és tágabb tanítványi körének tagjai legyenek. Azt mondta ezzel, hogy számít a nők véleménye, érdemes figyelni rájuk. A reformátorok ezt átvették. Fontos az asszonyok esetében az asztal körüli szolgálat, de fontos az is, hogy mi a hitünk. Ne felejtsük, hogy a legtöbbször egy nő: anya, nagymama, keresztanya adja át a kereszténység alaptételeit a gyerekeknek. Bizony ez komoly és felelősségteljes bizonyságtétel, amihez annak a tudata adja a magabiztosságot, hogy a jézusi tiszta tanítás szerint egy nő a férfinak megbecsült társa.