2024.11.03. 19:32
Így állnak most a nyugdíjak, plusz pénz jöhet jövőre
A napokban elindított nemzeti konzultáció is foglalkozik a 13. havi nyugdíj kérdésével, az érdekvédelmi szervezet szerint szükség van az állandósítására. Országos szinten 2,4 millióan részesültek év elején nyugdíjban vagy egyéb ellátásban, átlagosan pedig 211 ezer forintot kaptak, többet, mint egy esztendővel korábban. A statisztikák Békés vármegyével is foglalkoztak, illetve azzal is, hogy milyen különbségek vannak a járások között.
A 13. havi nyugdíj kérdésével a geszti, Tisza-kastélyba kihelyezett kormányülésen is foglalkoztak nemrég, és a most elindított nemzeti konzultációban szintén szerepel a téma. A nemzeti konzultációban úgy fogalmaztak, Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a 13. havi nyugdíjat, a kormány szerint viszont állandósítani kell a következő években.
Sokat jelent a nyugdíjasoknak a 13. havi nyugdíj
A Békés Megyei Nyugdíjas Egyesületek Szövetségének elnöke, Szrenka Pálné elmondta, hogy nagyon sokat jelent a 13. havi nyugdíj, ezért szerinte örömmel vennék a nyugdíjasok, ha azt állandósítanák.
Az érdekvédelmi szervezet elnöke megjegyezte, hogy az országos átlaghoz képest alacsonyak Békés vármegyében a nyugdíjak. És akkor, amikor százalékos emelést hajtanak végre, kevesebbet kap pluszban az, akinek kevés a nyugdíja, illetve többet az, akinek sok. Ezzel pedig tovább nyílik az olló a korosztály tagjai között. Ugyanez a helyzet a 13. havi nyugdíj esetében is: akinek alacsony a nyugdíja, kevesebbet kap, mint az, akinek magasabb.
Szrenka Pálné hangsúlyozta, ezt jelezték a politikusok felé is. Úgy véli, hogy ha az állami kasszában van egy bizonyos összeg, amelyet a nyugdíjak emelésére és a 13. havi nyugdíjra tudnak fordítani, akkor azt érdemes lenne mindenki számára azonos, egyenlő mértékben szétosztani. Az elnök kiemelte: ezzel lehetne csökkenteni a különbséget, szerinte van kellő szolidaritás a nyugdíjasokban egymás iránt, hogy ezt megértsék.
Januárban emelés várható, februárban jön a 13. havi nyugdíj
Varga Mihály pénzügyminiszter korábban Facebook-oldalán azt írta, hogy januárban ismét emelik a nyugdíjakat, februárban pedig 13. havi nyugdíjat fizetnek. A tavalyi 18,5 és az idei 6 százalékos növelés után 2025-ben az éves várható inflációval megegyezően 3,2 százalékos emelésre lehet számítani. Februárban pedig immár ötödik alkalommal fizetnek 13. havi nyugdíjat.
Kétmillióan kapnak öregségi nyugdíjat, 400 ezren egyéb ellátást
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 elején az ország lakosságának negyede, 2,4 millió ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban, közülük 2 millióan voltak az öregségi nyugdíjasok. Bár az ellátottak száma csökkent, népességen belüli aránya kissé emelkedett. Békés vármegyében 94 ezren kaptak nyugdíjat vagy egyéb járandóságot, a számuk az elmúlt években folyamatosan csökkent, tíz éve 117 ezer volt.
Népességarányosan a legkevesebb ellátott Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében volt – 21,3 és 22,7 százalék –, míg a legtöbb Tolna és Békés vármegyében, több mint 30 százalék.
Érdekesség, hogy az ellátottakon belül Békés – valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna – vármegyében volt a legmagasabb azok aránya, akik nem öregségi nyugdíjat, hanem megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást, hozzátartozói nyugellátást vagy más ellátást kaptak.
Az országos átlag alatt a Békés vármegyei összegek
A nyugdíjban és egyéb ellátásban ellátásban részesülők év elején – a nyugdíjemelést követően – többet kaptak, mint tavaly, átlagosan 211 ezer forintot. Az olló több tízezres volt, mivel ez az átlag Békés vármegyében 185 ezer, Budapesten 260 ezer forint volt. Az öregségi nyugdíj átlagos összege is a fővárosban volt a legmagasabb, 275 ezer, az országos átlag 230 ezer forint volt, Békés, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig nem érte el a 207 ezer forintot.
Az öregségi nyugdíj átlagos összege Békés vármegyén belül a következőképpen alakult:
- a Békéscsabai járásban volt a legmagasabb, 224 ezer forintot tett ki;
- a Gyulai járásban 217 ezer, az Orosházi járásban 207 ezer, a Szarvasi járásban 204 ezer forint volt;
- a Békési és a Szeghalmi járásban 198-198 ezer forint, a Gyomaendrődi járásban 190 ezer forint volt az átlag;
- míg a Mezőkovácsházi járásban 188 ezer forintot, a Sarkadi járásban pedig 182 ezer forintot kaptak átlagosan az öregségi nyugdíjasok.
A Központi Statisztikai Hivatalnál jelezték a 2024-es év eleji nyugdíjakkal kapcsolatban, hogy 2023 elején 15 százalékos nyugdíjemelést hajtottak végre, majd novemberben további 3,1 százalékos kiegészítő emelés történt. Ezek együttesen 18,6 százalékkal növelték a nyugdíjakat, ami reálérték-növekedést eredményezett. A nyugdíjak vásárlóértéke a keresetek reálérték-alakulásához viszonyítva 3,2 százalékkal javult.
Kik kaphatnak öregségi nyugdíjat, mitől függ az összege?
A Magyar Államkincstár honlapján írtak arról, hogy fő szabály szerint öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a 65. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Ebben az esetben öregségi teljes nyugdíjat állapítanak meg számára. Ugyanakkor öregségi nyugdíjra jogosult a korhatár betöltésekor az is, aki nem szerzett 20 év szolgálati időt, de rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel. Ebben az esetben öregségi résznyugdíjat kaphat.
A honlapon részletesen leírták azt is, hogy milyen időszakok minősülnek szolgálati időnek – jellemzően az, amikor fizetett nyugdíjjárulékot, de beleszámíthat a katonaság, a főiskola és egyetem is –, hogy miként kell igényelni az öregségi nyugdíjat. Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ.
