Kazahsztáni ezüstműves tévedt a népművészek csabai táborába

A kazah Serzhan Bashirov a történelmi hagyományokból gyökerező ezüst ékszerek készítésével foglalkozik. Ebbe nyerhettek betekintést a Békés Megyei Népművészeti Egyesület által meghirdetett réz- és ezüstműves nyári tábor résztvevői. Rézdrótból gyűrűket készítettek, de a különböző anyagok összedolgozását is elsajátíthatták a kurzuson.

Mint megtudtuk, az ezüstműves négy hónapot töltött Németországban, ahol egy művészeti találkozón vett részt. Ám annak végeztével, a koronavírus-járvány miatt már nem tudott visszatérni Kazahsztánba.

– Éppen hazafelé tartottam, amikor Budapesten törölték a járatomat. Egy barátom viszont felajánlotta, hogy lakhatok nála, majd nem sokra rá, egy ismerősöm mesélt a békéscsabai táborról. Én pedig örültem a lehetőségnek, hiszen a tanítás számomra nem csak azt jelenti, hogy valami újat mutatok a résztvevőknek, hanem én magam is rengeteget kapok, tanulok tőlük. A tábor lakói pedig rendkívül lelkesen álltak a feladatokhoz, dolgozni akartak – fogalmazott Serzhan Bashirov.

A művész előszeretettel kísérletezik az anyagokkal, különösen izgalmas számára a természetes matériák, a bőr, a fa és a csont, fémmel való párosítása. De nem csak az anyagok, a motívumok mélyebb, mögöttes jelentése is foglalkoztatja az ékszerészt. Ezért is figyelt fel a szálláshelye mellett felállított székelykapukra.

– Felfedeztem ezeken egyfajta spirál motívumot, amely nagyon hasonlít egy általam is ismert kazah szimbólumhoz. Ezeket megvizsgálva az volt az érzésem, mintha a készítőjének az élete is leolvasható lenne a kapukról, mintha bele tette volna a lelkét, saját történetét. Utánakérdeztem az egyesületnél, és nagyon érdekes felfedezésre jutottunk. Ugyanis ezek a kapuk három részre tagolhatók, égi, földi és földalatti részből állnak. Ez a tagoltság és annak jelentésvilága nagyon sok hasonlóságot mutat a kazah fákat ábrázoló alkotásokkal – ismertette a vendégelőadó.

De nem csak a székelykapukon, a művész alkotásain is gyakran feltűnnek a régi időket idéző szimbólumok. Serzhan Bashirov számos munkáját magával hozta a kurzusra, hogy megmutassa a különböző berakásos képeket, ékszereket. Ottjártunkkor éppen egy kazah mintát mutatott a résztvevőknek, amely szinte teljesen megegyezett a honfoglalás kori tarsolylemezek mintáival.

Az ötvös arra a kérdésre, hogy meddig marad hazánkban, elmondta: a mai napig aggasztó hírek érkeznek Kazahsztánból, rendkívül magas a fertőzöttek száma, és bár javulni látszik a helyzet, még veszélyes repülni, belépni az országba.

– Bizakodó vagyok, viszont azt tervezem, hogy augusztusban még Magyarországon maradok – osztotta meg.

Több ezer ősi kazah emléket őriz

Serzhan Bashirov, az UNESCO-díjas világszerte ismert és elismert ékszerész Kazahsztánban született. A munkáin fellelhető motívumok Közép-Ázsia ősi emlékeiből eredeztethetők. Ezeket a komoly történettel bíró szimbólumokat azonban Serzhan Bashirov modern köntösbe bújtatja. Éppen ezért saját művészetét „etnikai avantgárd”-nak nevezi. Az ötvös az Almaty Állami Egyetem iparművészeti professzora. Saját maga harminc éve gyűjti az ősi kazah emlékeket, melyek száma mostanra több ezerre tehető.