Zenés történelmi játékban elevenítik fel Trianont Békéscsabán

Seregi Zoltán, a Jókai Színház igazgatója köszöntőjében elmondta, a Trianon című zenés történelmi játékot a békediktátum aláírás százéves évfordulójának apropójából viszik színpadra.

Alapját a tavaly Budapesten, a Hősök terén bemutatott színdarab adta,

aminek most egy szűkített változatával készülnek. Hozzátette, mivel ezzel egy szomorú évfordulónak szeretnének adózni, így egy erős, hatásos, és rendkívül formabontó előadáson dolgoznak. Ennek érdekében dokumentumok, versek, prózai jelenetek és táncok is kiegészítik majd a színészi játékot.

Részletezte, a történelmi játék írója és rendezője Koltay Gábor, a zenéről és dalszövegről Koltay Gergely és a Kormorán gondoskodik. Bemutatója a jelenlegi tervek szerint – a járványhelyzet alakulásának függvényében – február 21-én lesz. A felkészülésről elmondta,

jövő héten már tartanak részpróbákat, az év eleji program azonban még kérdéses,

de rendszeres és sűrű próbaidőszak leghamarabb január végétől várható.

Koltay Gábor kifejtette, ugyan készült az ország Trianon százéves évfordulójára, ezt a szándékot azonban jelentősen befolyásolta a kialakult járványhelyzet.

Számtalan fontos és értékes gondolat az asztalfiókokban, vagy éppen bennünk maradt, nem tudott széles körben hatni. Éppen ezért különösen fontosnak tartja, hogy a Jókai Színház felvállalta Trianon ügyét ezzel a színdarabbal és egyéb törekvéseivel is. Az előadásban nem a történelem kerekét kívánják visszaforgatni, és nem is bánkódni azon, hogy ez a magyarokkal megtörtént, hanem az emlékezésen túl azt szeretnék sugallni, hogy mit lehet tenni itt a Kárpát-medence közepén azért, hogy jobb világ legyen egy olyan helyzetben, amikor a honfitársainkkal vagyunk határosak. Továbbá azt, hogy miként lehet most, a 21. században ezt a traumát oldani, illetve bemutatni, hogy nem csupán egy régmúltba vesző történelmi eseményről van szó, hanem egy folyamatosan velünk élő, a mindennapjainkat átszövő problémáról.

A fentiek alapján a zenés történelmi játékkal szeretnének az értelemre és az érzelmekre hatni, ezért a rock fantázia keretében nagyon sok műfaj fog keveredni. A verseken és prózákon túl például háttérvetítésekkel készülnek, amikben archív képekkel mutatják be a magyar történelmet.

Mindezt egy rendhagyó színházi előadás formájában, ami megidézi a trianoni döntést, és az azóta eltelt száz esztendőt.

Majd felidézte saját gyermekkori élményét, amikor pedagógus édesanyja neki és testvérének mesélt az 1920-as történésekről. Mindezt beszámolója szerint mindig suttogva tette, aminek miértjére rákérdeztek, hiszen senki sem hallotta őket. Erre anyja azt felelte, jegyezzék meg, hogy itt még a falnak is füle van. Ezért az iskolában például senkinek ne beszéljenek történetéről, mert édesapjuk állásával játszanának. Tehát hiába született évtizedekkel Trianon után, még az ő lelkének legmélyebb bugyraiba is bele lett ültetve a félelem és a rettegés, illetve az, hogy bizonyos dolgokról nem szabad beszélni. Ezért is szívügye máig az emlékezés.

A darab megmutatja, mi történt a magyarokkal

Koltay Gábor elmondta, a Trianon című zenés történelmi játék jelentős mértékben épül olyan személyes emlékezésekre, melyekből sokat olvasott az elmúlt évtizedekben. Tehát ez a bizonyos száz esztendő nem egy történelemóra lesz, hanem egy meglehetősen dús vízió arról, hogy 1920-ban és azt követően mi történt velünk, magyarokkal. A száz év eltelte persze a jelmezekben, maszkokban és színpadi elemekben is megmutatkozik majd. Hozzátette, a táncosok és a zenés koreográfia pedig a megszokottnál nagyobb szerepet kap a műben. Sok olyan dal lesz benne, amit együtt énekelnek majd, illetve fontosnak tartotta megemlíteni, hogy ugyan nagy szereplőgárda lesz, mégis mindenki több szerepet játszik majd.