Szerelmes lány, kofa, taxisofőr is megjelenik a gyulai színdarabban

– Több mint tíz évvel ezelőtt kezdtem el írni egy Apor Vilmosról szóló film forgatókönyvét, amely kicsit zsákutcába futott, majd amikor dr. Elek Tiborral, a Gyulai Várszínház igazgatójával beszélgettünk, akkor újra előkerült a gyulai plébánosról, majd győri püspökről szóló történet – szólt a közös munka előzményeiről az író.

 – Tibor kérésére dolgoztam át a korábbi forgatókönyvet egy színházi szövegkönyvvé, és többszöri egyeztetés után összeállt a darab, amelyet július elején láthat majd a közönség Gyulán. Előzetesen rengeteg dokumentumot átolvastam, kutattam levéltárakban, Győrben és Gyulán is, az egyházmegyénél is. Tanulmányoztam az Apor Vilmos életéről szóló monográfiát, irodalmi ihletésű műveket, a rendelkezésre álló naplórészleteket, győri titkárának a püspök utolsó nyolc napjáról szóló jegyzeteit.

 – A darab jelen idejű részében Apor Vilmos a haláltusáját vívó, vízióitól vergődő emberként fekszik a kórházi vaságyán. Hogyan épül fel a drámai előadás?

– Apor Vilmos vizio­nisztikusan visszaemlékezik, perlekedik, vitatkozik magával, gondolkodik, újragondolja az egyes helyzeteket, hogy jót cselekedett-e. Seblázban fekszik, nincs már mindig ­teljesen a tudatánál, néha belesüllyed a haláltusájába, átcsúszik a lelke, majd visszatér, és ennek a dinamizmusa, lüktetése jelenik meg a színpadon. 

– Említette a drámai csúcspontokat, amelyekből Gyulán is akadt jó néhány Apor Vilmos életében. Melyek a legfontosabb, a települést érintő események, amelyek megjelennek a darabban? 

– Apor Vilmos olyan helyzetben érkezett Gyulára, amikor komoly szegénység jellemezte ezt a térséget is, sok volt az elesett, akin segíteni akart. Ezután szinte rögtön az első világháború következett, amikor el is szakadt Gyulától, katonavonatra került, ahol lelki szolgálatot teljesített, és mélyen megrázta, amit a harcokból látott. Ezután jött a proletárdiktatúra, ami ha nem is olyan véresen, mint Budapestet, de Gyulát is érintette. Apor Vilmosnak is köszönhető, hogy helyben nem váltak az események nagyobb tragédiává. Összefogta az értelmiséget, és tiltakozott az egyházi intézmények államosítása ellen, erőfeszítései pedig sikerrel jártak. A román megszállás alatt 46 ártatlan polgárt hurcoltak el Gyuláról Romániába, elment Mária királynéhoz, és visszahozta őket. Később előkerült a földreform kérdése, a szociális intézkedések témája és a keresztény szellemiség erősítése. Ez utóbbi különleges jelentőséggel bírt a szélsőjobb irányába tolódó narratívával szemben. Elindultak a pogromok­, a zsidóság mozgásterét folyamatosan szűkítették, ő azonban kiállt mellettük, együtt sétált a főutcán a rabbival, illetve az ökumené jegyében a református és az evangélikus lelkészekkel. Felvilágosult gondolkodásmódot, illetve életvitelt sugárzott, miközben szelíd, megértő és határozott volt. 

– Az életrajzi történések mellett mekkora szerepet kap az írói fantázia az előadásban? 

– Nem dokumentumdrámát készítettem, hanem a belső emberi küzdelmekre vagyok leginkább kíváncsi, illetve arra, hogy azok, aki körülötte voltak, milyen hatást gyakoroltak rá, és ő milyen hatást tudott gyakorolni a közvetlen környezetére. Megjelenik a szanatórium orvosa, a helyi taxisofőr, egy kofa, egy katonatiszt, egy fiatal szerelmes lány, aki katolikus, de félig református, és egy reformátusba szerelmes.

Filmvásznon belső vívódásai

Dér András elmondta, az olvasópróbák ezen a héten kezdődtek. Ugyanakkor egy hetet már forgattak, a darabban ugyanis sok filmbejátszás is lesz, ami megjeleníti majd Apor Vilmos belső vívódásainak egyfajta vizionisztikus kivetülését. Sokszor a filmen jelennek meg a párbeszédek, a figurák a filmvászonról fognak vele beszélgetni. A győri szereplőgárda mellett a gyulai Kovács Vanda is szerepet kap majd a történetben.