Apor Vilmos legendája újraéled a Gyulai Várszínház színpadán

Apor Vilmos nevét a legtöbben onnan ismerik, hogy 1945-ben vértanúhalált halt Győrben, miután a nőket védte az orosz katonák elől. Számunkra Gyulán azonban ennél is sokkal többet jelent az emlékezete, hiszen élete nagyobb részét, 1919-től 1941-ig itt töltötte, és rengeteg olyan cselekedete volt, ami miatt már életében legendák övezték az alakját – fogalmazott a darabról szóló, közönségtalálkozóval egybekötött sajtótájékoztatón dr. Elek Tibor. A Gyulai Várszínház igazgatója szólt arról, hogy Apor Vilmos sokat tett a szegényekért, az elesettekért, az üldözöttekért, a zsidókért, éppen ezért nagyon tisztelték. 1941-ben került Győrbe.

– Apor Vilmos az egész életútja miatt megérdemli, hogy a színház, a művészet eszközeivel minél többeknek bemutassuk példaértékű cselekedeteit, vértanú sorsát. Ilyen teljes színdarab azonban nem létezett – tette hozzá a szakember. Mint megtudtuk, egy véletlen folytán találkozott Dér Andrással, aki jól ismeri Apor Vilmos életét, és egy filmforgatókönyvet is készített róla. A beszélgetésüket követően pedig dr. Elek Tibor kezdeményezésére elkezdődött a munka, hogy egy színpadi mű szülessen.

Dér András, a darab írója és rendezője elmondta, annak ellenére, hogy vértanúhalált halt püspököt fiatalon, 53 éves korában érte a halálos golyó, intenzív és sűrű életet élt. Kitért arra, hogy a színpadi változat egészen más, drámai és költői nyelvezetet igényel, mint a film, ahogy a történetet egészen más struktúrába is kellett átemelni, ahhoz fókuszpontot, gyújtópontot kellett találni. Az előadásnak ezt a jelen idejét Apor Vilmos élet és halál közötti küzdelme jelenti, miközben életeseményeinek több szegmense is megelevenedik Gyuláról és Győrből egyaránt.

Dér András óriási, nagyon összetett kutatómunkát végzett alkotása megszületése előtt, ugyanakkor mint kiemelte, a darabban elsősorban a személyre, a lélekre, az emberre volt kíváncsi. A történetben megjelenő helyzetek is elsősorban arról szólnak, hogy miként mutatkozott meg Apor cselekedeteiben az emberség, a krisztusi tudat, amely miatt, ha kellett, még az egyházzal is perlekedett, hiszen az ember tisztelete volt az elsődleges számára.

Bakos-Kiss Gábor, a darab főszereplője, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Jászai Mari-díjas színművész kiemelte, Apor Vilmos élete a gyulaiak mellett a győrieknek is nagyon fontos: – A Győri Nemzeti Színház tartozott ezzel a darabbal Győr városának – fogalmazott, majd kifejtette, legfőbb feladatának tekintette, hogy megfelelő nyitottsággal álljon a szerephez, a létező legtöbb módon megnyitotta a különböző csatornákat, hogy önmagában újrafogalmazza a karaktert. Szólt arról, hogy volt bizonyos tudása Apor Vilmosról, de amikor úgy döntött, hogy elvállalja a szerepet, szinte mániákusan kezdett kutatni és olvasni róla. Érdekesség, hogy a győri közönség színészként ebben a darabban láthatja először a művészt, akit 2021 márciusában nevezték ki az ottani teátrum élére. 
– Egy igazgató, amikor színészként is feladatot vállal, nagyon fontos, hogy azt az értékrendet és esztétikát, amit képvisel, ilyen módon is megmutassa – hangsúlyozta. 

Értékes irodalmi mű is született

Dr. Elek Tibor elmondta, hogy a színpadi előadás mellett, ahhoz kapcsolódva egy nagyon értékes irodalmi alapanyag is született, amelyet könyvformátumban kiadtak, illetve be is mutattak a sajtótájékoztatón. A Gyulai Várszínház igazgatója kiemelte, céljuk, hogy bizonyos rendszerességgel megjelentessék egy-egy kortárs szerző alkotását. Tavaly ilyen módon jelent meg Györei Zsolt-Schlachtovszky Csaba Hamlear-je is.

Visszatérve a darabra, annak egyik különlegessége lesz, hogy az előadást sok filmbejátszás teszi teljessé, ami megjeleníti majd Apor Vilmos belső vívódásainak egyfajta vizionisztikus kivetülését. Sokszor a filmen jelennek meg a párbeszédek, a figurák a filmvászonról fognak vele beszélgetni. Közben pedig olyan ma is fontos értékeket mutatnak meg, mint a felelősség- és áldozatvállalás, a szolidaritás, az üldözöttek melletti kiállás.