Ezen a hétvégén a kerítés is szilvából van Szarvason - Galériával

Pénteken megnyitották a XXIV. Szarvasi Szilvanapokat. A gasztronómiai fesztivál Podani Milán akrobatikus motoros bemutatójával, majd az immár hagyományos felvonulással indult, amiről idén sem maradhattak le a gólyalábasok és a mazsorett táncosok sem. 

Az ünnepélyes megnyitót az Ótemplom téri fesztiválsátorban tartották, ahol először a Szarvasi Muslincák daloltak, majd Babák Mihály polgármester, Gaál Roland, a Szarvasi Járási Hivatal vezetője, a testvérvárosok delegációinak vezetői, dr. Emil Kuchár szlovák főkonzul és Csasztvan András, a Cervinus Teátrum ügyvezető igazgatója köszöntötte a jelenlévőket.

Babák Mihály megnyitóbeszédében elhangzott, még az időjárás is kedvezett az idei fesztivál nyitónapjának, amelyen arra kérte a közönség tagjait, hogy minden gondjukat-bajukat tegyék félre, és adják át magukat a szórakozásnak, hiszen most annak jött el az ideje. A szilvanapok legfontosabb elemei ugyanis a jó kedv, a szórakozás és a jó ételek. Hozzátette, immár huszonnegyedik alkalommal hívják életre ezt a rendezvényt, amely ezúttal egybe esik Szarvas újratelepítésének 300. évfordulójával, amire az egészben gondolnak, tehát dupla ünnep zajlik náluk a hétvégén.

Dr. Emil Kuchár kifejtette, örömmel tölti el, hogy képviselheti Szlovákiát a rendezvényen. Hozzátette, náluk épp úgy szeretik a szilvát, mint Szarvason. Ők két iskolát ismernek ezzel a gyümölccsel kapcsolatban. Az egyik azt tanítja, hogy meg kell enni, vagy lekvárt főzni belőle, a másik, mégpedig a népszerűbb azt, hogy a szilvából pálinkát kell főzni és együtt, társaságban meginni.

Gaál Roland elmondta, a Dunától keletre rengeteg olyan gasztofesztivál van, ami egy-egy termékhez kötődik. Náluk pedig a szilva fontos olyannyira, hogy rendezvényt szerveztek köré. Hozzátette, kemény év van mögöttük, főként a mezőgazdaságból élőket tekintve, akiknek földjeit aszály sújtotta. Sokan aggódtak tehát a termésért. Szilva azonban van, így lesz szilvás gombóc, szilvabefőtt, és persze szilvapálinka is. Már csupán azt kívánja mindenkinek a szilvával kapcsolatban, hogy kóstolják meg valamilyen formában, és érezzék magukat jól a fesztiválon.

Szabó Ernő Csaba, Szilágysomlyó városgazdája kifejtette, nagy megtiszteltetés számukra, hogy újra itt lehetnek a szilvanapokon, ahová már nagyon vágytak két évnyi, pandémia miatti kihagyás után. Fontos számukra ugyanis a kapcsolatápolás testvértelepüléseikkel, így Szarvassal is, amelynek lakosságával főként az ilyen rendezvények jóvoltából tudnak találkozni.

Ülkei Jolán Erika, Szentegyháza jegyzője elmondta, településük nagyon jó kapcsolatot ápol Szarvassal, hiszen immár 28 éve egymás testvérvárosai. Ő maga először érkezett ide személyesen, de nagyon tetszik neki a település, és szívesen tolmácsolja városvezetésük baráti üdvözletét. Elárulta, ők is nagyon szeretik a szilvát, minden formájában, így már nagyon várta, hogy megkóstolhassa a szarvasi szilvás finomságokat.

Barót polgármestere, Benedek Huszár János köszöntőjében elhangzott, szeretettel és tisztelettel hozta el Szarvasra önkormányzatuk és lakosságuk üdvözletét. Hozzátette, most először utazott testvérvárosukba, amiről eddig mindössze három dolgot tudott. Az egyik Tessedik Sámuel itteni munkássága, a másik a szarvasi kutatóintézet neve, a harmadik pedig az, hogy 600 kilométerre van tőlük, mégpedig éppen a történelmi Magyarország mértani középpontján. Elmondta, az elmúlt száz esztendőben a magyar nemzet tagjai szétszakadtak, de bő harminc éve a vasfüggönyök lehulltak, és újra tudunk egymással találkozni, és azt tapasztalják, hogy az úgynevezett száz évnyi magány után az utóbbi tíz évben anyaországuk újra magához tért, zászlót bontott, és ismét nagy idők kapujában áll, amelynek jó hatásait a távoli Székelyföldön is megérzik. Ezért is szeretnek találkozni és együtt ünnepelni a szarvasiakkal akár az anyaországban, akár náluk, Baróton, vagy bármely testvérvárosukban a kilenc közül a Kárpát-medencében.

Kajántó Pál, Élesd alpolgármestere elmondta, hálás a meghívásért a fesztiválra, amin már volt szerencséje többször is részt venni, és ahová mindig szívesen jön vissza. Örömmel tölti el továbbá az is, hogy Babák Mihály mindig segítségükre van, legutóbbi rendezvényükön, a Magyar Napokon például a Cervinus Teátrum művészeit küldte el hozzájuk, velük gazdagítva a programjukat.

A poprádi Anna Slosarova képviselő kifejtette, örömmel hozta el személyesen Szarvasra üdvözletüket városukból, a Tátra hegység aljából. Hozzátette, immár nyolcadik éve járnak vissza a rendezvényre, ami azt is jelenti, hogy nagyon jól érzik itt magukat, és örömmel fogadják el a szarvasiak meghívását. Idén pedig erősítést is hoztak magukkal, mégpedig fiatal harmonikásaikat, akik a Kölyökudvarban lépnek fel vasárnap délelőtt szlovák és magyar dalokkal.

A finnországi Keuruu-ból érkező Olli Haapanen és Riitta Vanhanen, a helyi magyar baráti társaság elnökei elmondták, Olli már legalább 25 alkalommal járt Szarvason. Elárulták, nagyon szeretik a jégkorongot, Keuruu csapata pedig színvonalban a magyarországi első ligához hasonlít. A szilvanapokra térve kifejtették, az idő itt Szarvason nagyon jó, az emberek barátságosak, és az ünnep pedig csodálatos.

A megnyitó után felcsendült Szarvas új dala, melyet Kiss Ákos szerzett. A rendezvény első napjának része volt továbbá a Szarvas 300 időszaki kiállítás megnyitója a Tessedik Sámuel Múzeumban. Ennek szervezője és egyben az intézmény régésze, Szarka József elmondta, a tárlat valójában egy hosszabb időszakot ölel fel, mint 300 év, hiszen az avarok korától indították. Ez utóbbi azért jelentős Szarvas számára, mert valószínűleg eddig a korig nyúlik vissza a mai település elődje, bár első említése Anonymus korához kötődik.

Szarka József részletezte, a kiállítás szervezésénél két dologra törekedtek. Az egyik, hogy újdonságokat mutassanak be, tehát az utóbbi évek anyagait. Elárulta, a kiállított tárgyak között vannak adományozóktól kapott tárgyak, illetve régészeti feltárásaikból származó leletek is. A másik céljuk pedig az volt, hogy Szarvas földrajzi környezetét mutassák be, ezért kiemelték például a Hármas-Körös, illetve a környező utak szerepét. Hozzátette, a tablók anyagát megjelentették egy kiállításvezetőben is, ami hozzáférhető a múzeumban. Megtudtuk, a Szarvas 300 kiállításban a TSM Civil Múltkutatók, Czesznak Zsolt és Kelemen Gábor által fémdetektorral megtalált kincsek, így többek között a település múltjáról árulkodó éremleletek is láthatók.