Háborgó tenger érkezett a gyulai Almásy-kastélyba – galériával

Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere elmondta, a festmény képzőművészeti érték, de egy kitűnő családra, a Stojanovits családra is emlékeztet, akik a város történetének jeles személyiségeit adták.

– Az alkotásnak a gyulai múzeum gyűjteményébe kerülésével teljesült Stojanovits Kató és Lili néni végakarata – emelte ki. – A család önmagában is jelentős szereplője volt Gyula történetének. Az örökhagyó testvérpár nagypapájának a testvére, Krisztina Ladics György felesége volt, így a Stojanovitsok és a híres Ladics család rokonságban álltak egymással. 

A família első gyulai tagja Stojanovits Szilárd kereskedő volt, aki 1806-tól 1880-ig élt. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején nemzetőri szolgálatot vállalt, kapitányként szolgált, majd amikor történt egy végül elhalt kísérlet Magyargyula és Németgyula egyesítésére, akkor is többször megválasztották az egyesített város kapitányának. Gyula közösségének tekintélyes és megbecsült polgára volt. Unokájának – akit szintén Stojanovits Szilárdnak hívtak – a gyermekei hagyták a múzeumra a festményt. Az említett unoka jeles személyiségnek, kitűnő gazdálkodónak számított, amit az is igazol, hogy Csorváson, a város főterén mellszoborral tisztelegtek az emléke előtt.

Stojanovits Katalin és Gabriella, akit Lilinek ismert az egész város, ugyancsak közismert személyiségek voltak Gyulán a 20. század második felében, széles körű társadalmi kapcsolatrendszerrel bírtak és köztiszteletnek, illetve közszeretetnek örvendtek.

– Fontos, hogy az emléküket éltetni tudjuk azzal, hogy a festményt a város egyik legjelentősebb turisztikai attrakciója, az Almásy-kastély falán helyezzük el – emelte ki.

Az igazgatóság jogutódja a Munkácsy Mihály Múzeum, így került utóbbi intézmény közreműködésével az alkotás kedden Gyulára. Az esemény jelen volt dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója is.

Liska András, a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője elmondta, a múzeumok egy nagyon fontos gyűjtemény-kialakítási formája az adományozás. 

– Ennek Gyulán különösen nagy hagyománya van, hiszen a Mogyoróssy János által 1868-ban alapított múzeum kezdetben csak magánfelajánlásokból gyarapodott – tette hozzá. – Napjainkban ez a fajta adományozási forma ismét népszerűvé vált.

Mint megtudtuk, az utóbbi években felajánlás révén jutottak már zongorához, amelyet ugyancsak az Almásy-kastélyban helyeztek el; egy Ferenc József-portréhoz; illetve különböző tárgyakhoz, emellett a közelmúltban egy erdélyi kisnemesi családtól komplett bútor érkezett.