2023.12.31. 10:21
Hagyományok bősége társul szilveszter és újév napjához
Harangozó Imre néprajzkutatót kértük meg, mutassa be december 31. és január 1. jelentősségét.
Harangozó Imre néprajzkutató.
Fotó: Imre György - archív
December 31.
Az év utolsó napja és Szent Szilveszter pápa emlékünnepe. A napnak nevet adó pápa uralkodása éppen a konstatnini fordulatra esett, melynek nyomán az egész Római birodalomban megszűnt a keresztények üldözése. Napja éppen ezért került az év fordulópontjára. E naphoz hagyományaink bősége társul. Mind a falusi, mind pedig a városi folklór óév-búcsúztató szokásai jelképes elválasztó, szerencse- és bőséghozó praktikákhoz kapcsolódnak. Leginkább a gonoszt űző zajcsapás áll a középpontban. Például följegyezték, hogy az erdélyi Magyarlapádon a serdülő fiúk kolompokkal, csengőkkel, ostorokkal, bádogdarabokkal lármáztak az éjféli harangszókor. Kicserélték az utcakapukat, a patakon át pallóként rakták, a lányos házak tetejére szalmaköteget vittek, hogy azzal jelezzék az eladó lányt. Másutt éjfélkor lövöldöztek, tülköltek, vagy éppen szalmából tüzet gyújtottak egy-egy a település közelében lévő, minden honnan jól látható dombon.
Január 1.
– Újév, vagy ahogyan régen emlegették kiskarácsony napja. Aki ezen a napon kora hajnalban friss kútvízzel megmosdik az egész évben friss és egészséges lesz. Aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták.