A Végvári Napok a török korig repítenek – galériával, videóval

Kónya István, Gyula alpolgármestere a Végvári Napok megnyitóján elmondta, 1566 nyarán, 458 évvel ezelőtt a júliusi forró nyári napokon a korabeli huszárvár területén zsúfolódott össze a mintegy 2400 emberből, fiatalokból és idősekből, férfiakból és nőkből álló várvédő sereg. A cölöpökkel megerősített külő várfalakat az időszak legkorszerűbb ágyúival ostromolta a török. 

A védők is tudták, hogy a hírhedt és sokkal nagyobb túlerőben lévő, Pertev pasa vezette 30 ezeres török sereg mindaddig nem vonul el Gyula vára alól, amíg hódító és pusztító szándékát be nem teljesíti. A túlerő óriási volt, a várvédők Kerecsényi László kapitány vezetésével az utoló erejükig küzdöttek, de a vég elkerülhetetlen volt. A maroknyi túlélő várvédő Kerecsényi Lászlóval az élen a szabad elvonulás ígéretével 63 nap után feladta a várat. A végsőkig kimerült katonákat a török lemészárolta, a hős várkapitányt Nándorfehérváron végezték ki. Gyula a végvárak közül a legtovább állt ellen a töröknek.

– A magyar hadtörténet leghosszabbra nyúlt, árulással, járvánnyal és hősiességgel tarkított ostromáról beszélünk – fogalmazott.

Végvári Napok: 250 hagyományőr idézi meg a korszakot

Kónya István elmondta, az eseményen húsz hagyományőrző egyesület 250 tagja idézi fel a gyulai vár 1566-os ostromát, illetve annak visszafoglalását.
– A 3 napos eseményen a hagyományőrzők nem csak az erődítmény történetének legjelentősebb eseményeit jelenítik meg tisztelegve annak hősei előtt, hanem a végvári küzdelmeket és a hódoltság korának mindennapjait is bemutatják – elevenítette fel Kónya István. – Az érdeklődők megismerhetik a végvári vitézek életét, a csatajeleneteken keresztül pedig a kor harci szellemét. A hagyományőrzők elmesélik a vár és környéke történetét és hősies védőinek legendáját. Felelevenítik az ostrom és a vár visszafoglalásának valós történetét, amelyet prof. dr. Csikány Tamás hadtörténész, egyetemi tanár élő kommentálásával és magyarázatával követhetnek majd a nézők.

Gyula bekerült a világtörténelembe

Prof. dr. Csikány Tamás elmondta, egy időutazás kezdődött, amely a magyar történelem egyik nehéz korszakába, a hódoltság időszakába vezet vissza. Szólt arról, hogy 1526-ban a mohácsi síkon elenyészett a magyar hadsereg, amelyet nem tudtak újraépíteni. Az ország ketté-, majd három részre szakadt. Mint kiemelte, 1566-ban Gyula és Szigetvár nevét megismerte Európa, a települések „bevonultak” a világtörténelembe. Az erődítmények a hősies védelem ellenére elestek. Prof. dr. Csikány Tamás felidézte távirati, illetve sms-stílusban a gyulai vár ostromának legfontosabb eseményeit. 

A hazaszeretet alapköve

Ezt követően Kónya István Magyar Istvánt bízta meg a csapatok vezetésével, a főkapitányi teendők ellátásával. A főkapitány elmondta, a három nap alatt megpróbálják felidézni a legfontosabb csatajeleneteket, amelyek Gyulán zajlottak. Kitért arra, 12 éve kezdték el a rendezvényt és nagyon sok olyan csapat van, amelynek tagjai azóta is eljönnek Gyulára, ugyanakkor szólt a fiatal katonai hagyományőrökről, illetve a közönségről. Hangsúlyozta, a katonai hagyományőrzés a hazafiság, a hazaszeretetre nevelés egyik alapköve. Hozzátette, amit itt hordoznak, talán már sziklák, amire lehet építeni. A Végvári Napokon kézzel foghatóvá válik a történelem.