Több érdekességre is fény derül a második világháborús kiállításban

A második világháborúval kapcsolatos helyi eseményeket, történeteket mutatnak be a kiállításon. A tárlat anyaga 80-90 százalékban Békés vármegyéből származik, egyrészt magángyűjtők közreműködésének hála, másrészt pedig a Munkácsy Mihály Múzeum saját gyűjteményéből – ismertette dr. Bácsmegi Gábor igazgató, A mi háborúnk – Békés vármegyei történetek a második világháborúból című kiállítás egyik kurátora a szombati tárlatvezetésen.

Trianonnal indul a második világháborús kiállítás

Elmondta, hogy az első világháborút lezáró trianoni békediktátum megelőlegezte a második világháborút, minden politikai, katonai szereplő a revízióra törekedett. A Nem, nem, soha szlogen Károlyi Mihály kormánya idején terjedt el. Bár maximalizálták a katonaság létszámát, trükköket vetettek be, majd elindult egy olyan hadsereg fejlesztése is, amely szükség esetén bevethető a csehszlovákok, a románok és a jugoszlávok ellen – azonban nem a szovjetekkel szemben.

1939. szeptember 1-jén Hitler megtámadta Lengyelországot, majd 1941. június 22-én a Szovjetuniót is, és aznap hadba lépett Románia és Olaszország is a németek szövetségeseként. Június 26-án felségjelzés nélküli gépek bombázták Kassát, ezt követően hadba lépett Magyarország is. Az igazgató mutatott is a magyar hadseregben rendszeresített tárgyakat, ezek közül érdekesség egy repülőtiszti tőr vagy például egy harckocsis oklevél.

Nem osztották ki a felszerelést a magyaroknak

1942-ben felállították a második magyar hadsereget is, amely a hiedelmekkel ellentétben kellően felszerelt volt – persze nem a németekhez vagy a szovjetekhez mérten –, ám a felszerelést nem osztották ki – folytatta dr. Bácsmegi Gábor. Közben a németek 1943-ban kidolgoztak egy tervet Magyarország megszállására, ami 1944. március 19-én valósággá is vált. A zsidókat előbb sárga csillag viselésére kötelezték, majd gettókba kellett vonulniuk, Békéscsabán ez inkább kijelölt házakat jelentett.

Robbanó játékokat, mérgezett cukorkát is dobáltak?

A szövetségesek elkezdték bombázni Magyarországot – az viszont csak a propaganda része volt, hogy robbanó játékokat, mérgezett cukorkákat dobálnak. A kiállítás keretében, a padlón elhelyezték óriási méretben azt a fényképet, amely 1944. szeptember 21-én készült azon B–17-es bombázók egyikéről, amelyek a békéscsabai vasútállomást vették célba. Két etapban érkeztek: az első sorozatban pontosan céloztak, ám a másodikban a porfelhő miatt nem, így pusztult el a Kakas szálló is. Érdekesség, hogy később, akkor, amikor immár a szovjetek kezében volt, a németek is bombázták a békéscsabai vasútállomást, hiszen fontos közlekedési csomópontnak számított.

Szovjet kézben amerikai harckocsi is feltűnt Szeghalomnál

A szovjetek először szeptember 24-án, Csanádpalotánál, majd 27-én Battonyánál érkeztek meg a mai Magyarország területére. A harcokkal kapcsolatban a kurátor mutatott átlőtt csajkát, aknagránátot, dögcédulát, valamint magyar, szovjet és román rohamsisakot is. Mivel a szovjetek egy szerződés keretében több ezer Sherman tankot kaptak az amerikaiaktól, legalább egy Szeghalomnál is feltűnt, így került a kiállítás anyagába egy Sherman harckocsi ágyúlövedékének hüvelye.

Egyéni sorsokat is bemutat a kiállítás

A második világháborúhoz köthetően az első békéscsabai hősi halott 1940. augusztus 30-án, a mai Románia területén vesztette életét. Mivel ekkor Magyarország nem volt hadviselő fél, az első világháborús hősi temetőben temették el. A Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója, dr. Bácsmegi Gábor több egyéni sorsról is mesélt, megemlítette például dr. Borbola Józsefet, aki megjárta a Don-kanyart, később a békéscsabai kórházban volt belgyógyász főorvos.

Jankay Tibor festőművész Deutsch Tiborként látta meg a napvilágot. Zsidó származása miatt többször hívták munkaszolgálatra, folyamatosan szökésben volt. Az ötödik alkalommal bevonult, ám a csapatát Nagyváradon beterelték a gettóba, és deportálták őket. Közben megtudta, hogy mire számíthatnak. Bár ezt elmesélte minden sorstársának, senki nem hitt neki. Szerencsére vitt magával egy reszelőt, és a cseh-német határon így meg tudott szökni a szerelvényről. 1944 végén ért vissza Békéscsabára. Szerelme, későbbi felesége, Alexander Irén megjárta és túlélte az auschwitzi koncentrációs tábort. Az ő beszámolói alapján készült az a 16 lapos rajzsorozat, amely Mártírok címmel jelent meg.